Kultúra

Új reneszánszát élheti a diafilm

Új reneszánszát élheti a diafilm

2011. december 27., kedd
Új reneszánszát élheti a diafilm
Ha a két ünnep között nyugalmas pillanatokat keresünk, és a film, a mozi hangos, pörgős világától el tudunk szakadni, látogassunk el a Somogyi Gyermekkönyvtárába, ahol diafilmeket vetítenek. Az Öreg néne őzikéje… E sorok írója gyerekkori diafilmjeinek ezek a kockái sejlenek (fénylenek!) fel először, ha a vetítőgép erős lámpáját az emlékezet vásznára irányítja. A diafilm napjainkból szemlélve köztes műfajként tűnik fel, valahol az illusztrált mese(könyv), a képregény és a film őstechnikájának keresztmetszetében. A műfaj iránt máig nosztalgia él azokban, akik megélték még a diafilm virágkorát, a maga sajátosságaival: a vásznon, vagy akár otthon a falon felvillanó képekkel, rövidke szövegekkel, a mesélő hangjával. Hogy mennyire valós a dia reneszánsza, az is mutathatja, hogy immár virtuális diafilmmúzeum is elérhető az interneten, és online is nézhetünk diákat. A Diafilm-történeti Gyűjtemény saját bemutatkozó szövege szerint az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével, szám szerint több mint 3700 darabbal.
Az idei képregényfesztiválon a Somogyi-könyvtár a száz éve született és 2004-ben elhunyt Zorád Ernő képregényrajzolóra, festőre, grafikusra és illusztrátorra emlékezett, aki olyan diafilmeket is alkotóként jegyzett, mint A császár új ruhája, a Jancsi, a csacsi, a Gulliver Lilliputban, illetve Gulliver az óriások országában, Don Quijote, A Pál utcai fiúk, a Münchausen báró, vagy éppen a Huckleberry Finn kalandjai. Érdekesség, hogy éppen most december elején nyílt Budapesten egy életmű-kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, mely jövő márciusig látogatható. http://www.stop.hu/kultura/megnyilt-a-zorad-erno-eletmu-kiallitas/971123/

Nézd meg dián, olvasd könyvből

Régebben is kölcsönöztek az olvasók a könyvtárból diafilmeket, de volt egy érezhető szünet, mikor úgy tűnt, immár kevésbé van rá igény – mondta el portálunknak Kulcsár Marianna gyermekkönyvtáros. Mígnem egyszer előkerült egy régi diavetítő… Aztán vásároltak új kópiákat, hiszen a diafilmek, ha nem gondosan kezelik őket, tönkremennek, eltöredeznek. 5-6 éve pedig elkezdtek újra vetítőgépeket is gyártani. „Pontosan azért vetítünk egyre többször, mert úgy vesszük észre, hogy örülnek neki. A szülök is nagyon szorgalmazzák, gyakorta ők, vagy a nagymamák is beülnek a gyerekekkel – különleges, meghitt, családias hangulata van a vetítéseknek, jóllehet sokan ellátogatnak ilyenkor a Gyermekkönyvtárba” – tudtuk meg a könyvtárostól. Bár a diafilmek többségét a szakma 4-6 éves korosztálynak szánná, a tapasztalatok szerint a 2-3 és a 10 évesek is nagy élvezettel figyelik a vásznon felfénylő kockákat. Általában két filmet vetítenek. Elsőnek mindig olyat választanak, ami kicsiknek való: Laci és az oroszlán, Boribon, a játékmackó, vagy a Doktor Maszat. A második kicsit hosszabb. Ezek a mesék könyv formában is elérhetők a Gyermekkönyvtárban, ajánlják is kölcsönözésre, így visszacsatolva a könyvekhez, a meséléshez.

Helye van

„Mindenképpen érdemes úgy is mesélni a kicsiknek, hogy nincs kép, de helye van az illusztrációnak, a rajznak, ha plusz mondanivalót tud hozzátenni a szöveghez” – véli Kulcsár Mariann. A diákon felvillanó mesét olvasó könyvtáros a gyerekek mögött ül a vetítővel, de többször előfordult már, hogy nem a képet nézték. Ha a gyerek ugyanis nem a képi ingerhez van szokva, akkor a mesélőre figyel – hangzott a magyarázat. A bibliotéka munkatársai arról is beszéltek, nem mindegy, ki írta a diára kerülő szöveget. Klasszikus mesék esetében belebotlottak már olyanba is, hogy élvezhetetlenre butították a szöveget. A rövid mesét, illetve népmesét egy az egyben ráteszik a diára, ez jó, illetve az is előnyös, ha maga az eredeti mese szerzője kurtítja meg saját alkotását.

Elirigyeltük

Meséről mesére

Legújabb diafilmek vetítése a Gyermekkönyvtárban: 2011. december 27. 16 óra: Doktor Maszat; Eb, aki a kanalát meg nem eszi. 2011. december 28. 16 óra: Boribon, a játékmackó; Harcsabajusz és Matrózmajom. 2011. december 29. 16 óra: Bogyó és Babóca rokonai; A didergő király. 2011. december 30. 16 óra: Laci és az oroszlán; Jancsi, a csacsi.
„Elirigyeltem” – vallja be diavetítések ötletgazdája, Vóna Mária gyermekkönyvtáros. Mint mondta, az angol és a német könyvtárakban a mai napig óriási hagyománya van a heti egy mesének. A könyvtáros beül egy karosszékbe, körülveszik a gyerekek, és hallgatják. Máig nem ritka, hogy például egy 14 éves „nagylány” kézen fogja öccsét, és bemegy a könyvtárba, hallgatni a mesét, mert erre lettek szocializálva. Ez adta az alapötletet. A könyvtáros úgy vélte, a magyar közönségnek több inger kell, így jött a diafilm. Manapság egyébként az országban több gyerekkönyvtár szívesen él ezzel a lehetőséggel. Kulcsár Mariannától azt is megtudtuk, a diához hasonló, Japánból származó úgynevezett papírszínházat is kedvelik a gyerekek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy meséket képekben dolgoznak fel, és egy fakeretbe helyezik a lapokat, és azokat cserélgetik. Itt a lapok hátára nyomtatott szöveget csak a mesélő látja, aki a „fadoboz” mögött ül.

Diát! Még…!

A diafilmek manapság a Somogyi Hangoskönyvtárából kölcsönözhetők – és nagy népszerűségnek örvendenek. Nem is gondolnánk talán, de többen csak ezért iratkoznak be – majd visznek egyéb dokumentumokat is – mesélte portálunknak Szőts Éva Katalin könyvtáros. Egy stabil olvasó gárda, főleg kisgyermekesek, részben óvónők kölcsönzik a diákat. Jelenleg közel 140 címből választhatnak. A kínálat főleg mesefilmekből, részben ifjúsági regények adaptációjából áll, a Fecskék és Fruskáktól a Winettouig. Az olvasók a diafilmeket három hétre kölcsönözhetik, alkalmanként hat darabot. A diák népszerűségét az is mutatja, hogy több szülő mindkét gyermekét beíratja a dupla kölcsönzési mennyiségért. Volt, hogy a megszeretett diafilmeket az anyuka lopva csempészte vissza, hogy a gyerek ne lássa – árulta el a könyvtáros.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.