Csehpál Jánosra emlékeznek a megyeházán

Csehpál János festőművészre emlékeztek a Megyeháza aulájában, november 14-én, délután fél öttől.

Emlékkiállítással idézik fel a 2004 augusztusában elhunyt festőművész,

Csehpál János

életét és munkásságát. Az eseményt a Rendezvényház Nonprofit Kft. szervezi a Megyeháza (Szeged, Rákóczi tér 1.) aulájába, november 14-én délután fél öttől. Szekeres Ferenc grafikusművész nyitja meg a rendezvényt, fuvolajátékával Égerházi Réka is közreműködik. Csehpál János 1918. április 24.-én született a csongrádi tanyavilágban. Az iskolát a császár úti elemiben kezdte Kovács Béla makói tanító keze alatt. Már ekkor nagyon szeretett rajzolni, így a tanító javaslatára beiratkozott Csongrádon a polgári iskolába. A polgáriban a szegedi Szűcs István tanította a rajzot, aki a későbbiek során több figura megalkotója volt a Walt Disney stúdióban. Egy országos rajzversenyen II. helyezést ért el, ahol

Piroska János

is felfigyelt rá és biztatásként, támogatásként 20 pengőt adott számára. Ez az ismeretség életre szóló mély barátsággá fejlődött, s Piroskát, mint festőművészt mindig mesterének tekintette. 1939-ben Ungváron lett katona, harctérre került. Két év hadifogság után 1946-ban betegen térhetett vissza Csongrádra, ahol üldöztetés fogadta. Az ecsetet nem tette le. 1946 őszén tovább tanult

Benyovszky Istvántól

. 1949-től végleg kiköltözött tanyájára, ahol földművesként dolgozott. Ugyanebben az évben megnősült. 1957-ben született meg Éva lánya. 1973-ban tanyáját felgyújtották, amelyben mindene porig égett, beleértve festményeit és több száz kötetes értékes könyvtárát is. Az ecsetet továbbra sem tette le, alkotott a legnehezebb körülmények között is. Önálló kiállításra sok évtized után 1988-ban 70. éves korában a Csongrádi Művelődési Központban kerülhetett sor. A későbbiek során több önálló és kollektív kiállításon vett részt Csongrádon, Szentesen, Bokroson és Szegeden. Élete utolsó éveiben korábbi műveinek befejezésén dolgozott, restaurált, s időnként egy-egy új alkotás is kikerült kezei közül. 2004. augusztus 24-én halt meg. Műalkotásaiból sugárzik a hagyománytisztelet, a paraszti lélek melegsége, a szülőföld iránti mélységes szeretet. A kezdeti arcképek, vallásos témájú képek, virágcsendéletek, lovas képek után a jellegzetes alföldi táj ihlette meg őt a legjobban. A látott világot egyéni módon, finom, apró részletekben írta át. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg, hétköznapokon reggel nyolc és este hat, szombaton nyolc és dél között. A részletekért tekintse meg

az esemény plakátját!