Találkozóra invitált öt szegedi írót, költőt a Somogyi-könyvtári októberi Országos Könyvtári Napjai keretében kedden délután. A szerzőknek lehetőségük volt egy-egy saját alkotásukkal bemutatkozni, mintegy felvillantva írásművészetük egy kicsiny darabját. Szerény keresztmetszete ez a Szegedi Írók Társaságának, mely negyvennél is több tagot számlál - mondta el a találkozón Veszelka Attila, a társaság elnöke. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ápolják a szegedi értékeket, szegedi írók, költők érdekvédelmi szervezeteként is fellépnek, vagyis segítik bemutatkozni nemcsak tagjaikat, hanem a fiatal költőket, tehetségeket. "Tartjuk azokkal a kapcsolatot, akik szegediek voltak, de innen elszármaztak, vagy itt végezték tanulmányaikat. Határon kívülre kerülteket is figyelemmel kísérünk, nemrégen jártunk Újvidéken, Szabadkán. Őrizzük a szegedi hagyományokat, többek között azzal is, hogy emléktáblákat helyeztetünk ki" - tette hozzá Veszelka Attila. Most is éppen folyamatban van egy ilyen "akció" a mai Gyertyámos utcában az "átkozott költő", Somlyó Zoltán 1909-es lakóhelyét szeretnék megjelölni. A Szegedtől Szegedig Antológiába szeretettel várnak minden fiatal tehetséget, amely persze a "nagy öregeknek", valamint a középkorúaknak is fóruma. További publikációs lehetőséget jelent a Szépírás irodalmi újság. "Vannak olyan tagjaink is, akiknek nem jelent még meg kötete, de nagyon ígéretes tehetségek. Bármikor lehet minket keresni, segítünk bárkinek, héttagú kuratóriumunk dönti el, ki érdemes arra, hogy a tagunk lehessen" - összegzett a társaság elnöke. Múzsák és végletek
Veszelka Attila után Csontos Márta író, költő kapott szót, aki nemrég megjelent kötetéből, a Szerzők, múzsák, szenvedélyekből is olvasott fel, ami harmincöt szerző múzsatörténetét tartalmazza Catullustól Dylan Thomasig. Minden múzsaismertetést egy saját verssel zár a költőnő. Szerepverseket tekintve bizonyos mértékig tavalyi kötetének folytatása ez a mostani, jelenleg pedig filozófiai tézisversekkel foglalkozik, sok bölcseleti témájú könyvet olvas - árulta el az író-olvasótalálkozón. "Mindig a saját sorsomat próbálom a múzsákban felfedezni, és így próbálok velük azonosulni" - vallja a szerző, aki a közeljövőben tervezi a kötet "női" változatát is. Simai Mihály a SZAB Szépírói Munkabizottságának elnöke, József Attila-díjas költő, aki 2009-ben a Szegedért Alapítvány fődíját is megkapta, úgy fogalmazott, az ember szívében lévő legbelső tér és a kozmikus mindenség, illetve azok egymásban való tükröződése foglalkoztatja. A költészet jövőjéről szólva a elmondta, a vers sorsa a magyartanárok kezében van, egészen általános iskolától. A költők emellett ki vannak szolgáltatva a médiának, hogy vajon kaphat-e egy-egy vers helyet, s ha igen, hova teszik. Az igazi magaskultúráról szóló beszélgetések gyakorta az éjszakai vagy hajnali műsoridő témái. "Mi költők tesszük a kötelességünket: írunk, és biztatjuk a fiatalokat is, mert nagyon sok tehetség van, és köztünk járnak a következő nagy nemzedék fiai, azokon a lépcsőkön, melyeken valaha József Attila, vagy Radnóti járt" - összegzett Simai Mihály. Fiataloknak, fiatalokért
Diószegi Szabó Pál szintén felolvasott idén megjelent verseskötetéből is, mint megtudtuk, a kötött formában érzi magát a legjobban. Örvendetes az, hogy lecsengenek a nagy posztmodern hullámok, és visszatér a vers tisztelete, visszanyeri a rangját a kötöttebb formák használata - mondta a szerző. "A költészet jövője a fiatalokban van, ez egy közhely, de valóban így van, magam részéről főleg a fiataloknak írok. Sokat számít az első impresszió, egy rendhagyó magyaróra, amiben az írótársaság is próbál részt venni, mert ott dől el minden" - így Diószegi Szabó Pál. "Nagyon sokat gondolkodom a fiatalokon. Keserű, szomorú gondolataim vannak a helyzetükről, megjelennek előttem mindennapjaik, vergődésük, kilátástalanságuk. Ha arra gondolok, hogy milyen jövő vár rájuk, elképesztő képet látok" - ezt a vízióját tükröző verset olvasott fel Tarnai László Akárhogy is című, szintén idén megjelent kötetéből.
