Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Miklós Péter új könyve Radnótiról és a szegedi bölcsészkarról + FOTÓK, VIDEÓ

Miklós Péter új könyve Radnótiról és a szegedi bölcsészkarról + FOTÓK, VIDEÓ

2011. szeptember 22., csütörtök
Miklós Péter új könyve Radnótiról és a szegedi bölcsészkarról + FOTÓK, VIDEÓ
A SZAB székházában a Barankovics István Alapítvány szervezésében mutatták be Miklós Péter A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós éveiben című tanulmánykötetét, melyhez az előszót Pomogáts Béla, az MTA ITO tudományos tanácsadója, neves irodalomtörténész, több mint 100 önálló kötet szerzője írta. A könyvről Haág Zalán, a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány és a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke mondott bevezetőt. Emlékeztetett arra, hogy az alapítvány egy évtizedes múltra tekint vissza, és azzal a szándékkal hozták létre, hogy ápolja, őrizze a költő emlékét és örökségét. Sajnos, sokan mégsem tudják, milyen szerepet töltött be a szegedi táj Radnóti költészetében, mint ahogy azt sem, hogy a múlt század egyik legnagyobb magyar poétája városunk egyetemének diákja volt. Miklós Péter kiváló szakértelemmel és alapossággal szerkesztette és írta meg a könyvet, amelyből kiderül, hogy Szeged igenis magán viseli Radnóti emlékét, mint ahogyan a költő verseiben pontosan kimutathatók a szegedi színek-ízek. A fiatal történész második kötete ez, amelyik az alapítvány kiadásában jelent meg.

Szeged virágzása

Pomogáts Béla bevallotta, sok minden köti Szegedhez, elsősorban ifjú kora óta kedvenc költője, Radnóti, akiről a hetvenes évek elején monográfiát is írt, és kedvenc tanára, Sík Sándor, a piarista gimnázium rendfőnöke, aki maga is tanította a költőt, sőt ő keresztelte meg. Trianon után nagyon sok patinás városunk idegen kezekbe került, következésképpen jobban meg kellett becsülni azt, ami megmaradt. A két világháború között – hála Klebelsbergnek és a kolozsvári egyetem ideköltözésének – virágzásnak indult a város, hihetetlen fejlődés vette kezdetét, eleven kulturális élet zajlott, a korábban jelentősebb dél-alföldi városok a határ túloldalára kerültek, így Szegednek kellett átvállalnia azt a szerepet, amit egykoron Nagyvárad, Temesvár, Arad vagy Szabadka töltött be a régió gazdasági, kulturális életében. Pomogáts szerint három nagy területen következett be látványos átalakulás. A népoktatás megszervezése nyomán százszámra alakultak népfőiskolák, segítségükkel szinte teljesen sikerült felszámolni az írástudatlanságot. Az akkori kormány bölcsességét dicséri a külföldi magyar kollégiumok létrehozása, amelyek világszínvonalon képezték ki a magyar értelmiségi réteget. Szeged volt a harmadik nagy eredmény. A nagy árvíz utáni újjáépítés szinte eltörpül Klebelsberg munkája mellett. A főváros után Szeged lett az ország második kulturális fellegvára. A könyv remek tanulmányaiból minderre kellőképpen fény derül, mint ahogyan Radnóti alakja is mentesül a kádári évtizedek alatt rárakódott politikai sallangoktól, torzulásoktól és helyreigazítja a hitről, magyarságról, zsidóságról alkotott nézeteit. Egy Komlós Aladárhoz írt leveléből például megtudjuk, hogy nem zsidó, hanem magyar írónak tekintette magát. A mai magyar társadalom elvadult, állandó belső konfliktusok gyötrik, azonban létezik egy mélyebb, igazabb valóság, Radnóti, Szeged, a költészet valósága, amelyekre Miklós Péter könyve is olyan szemléletesen felhívja a figyelmet. Legnagyobb értéke pontosan az, hogy a szellem erejét és diadalát hangsúlyozva hozza közelebb az emberekhez azt a képet, amit az egyik leginkább vonzó magyar városról ismerünk.

A szellemi örökség kötelez

A szerző, Miklós Péter a könyv keletkezésének történetéről számolt be. Először Haág Zalán felkérésére 2004-ben mondott beszédet Radnóti halálának évfordulója alkalmából, majd 5 évre rá már tanulmányt írt a tragikus sorsú költő szegedi éveiről. Érdeklődése nem lankadt, kutatott tovább, mígnem összeállt a 160 oldalas legújabb könyv, amely három, egymással szorosan összefüggő téma köré csoportosuló írásokat tartalmaz. A szegedi egyetem „hivatalos” történetéhez közöl adatokat néhány tanulmány, ezt követi Radnóti Miklós szegedi éveiről, irodalmi és poétikai útkereséseiről szóló fejezet, majd a harmadik témakör a költőtől szinte elválaszthatatlan Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjairól szóló írások. A szerző többek között foglalkozik Radnóti és Sík Sándor kapcsolatával, a költő baráti körével, a Dugonics Társasághoz, Perkátai Lászlóhoz és József Attilához fűződő viszonyával, ugyanakkor kitér a ’30-as évek antiszemita megmozdulásaira az oktatási intézmény falain belül, Szent-Györgyi Albert politikai szerepvállalásaira. Októberben lesz 90 éve, annak, hogy megkezdődött az oktatás a szegedi egyetemen. A rangos, nemzetközileg is elismert, Nobel-díjas professzorral büszkélkedő oktatási intézmény szellemi öröksége a mostani és az utánuk következő nemzedékeket is kötelezi arra, hogy megőrizzék és továbbadják azt az immár vitathatatlan meggyőződést, miszerint – Pomogáts szavaival élve - Szeged a költők és tudósok városa. Nézze meg a VTV Szeged videó-összeállítását is!
Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány Haág Zalán Miklós Péter Szegedi Tudományegyetem Pomogáts Béla Radnóti Miklós

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo