Kutatók Éjszakája - tudomány fesztiválköntösben + FOTÓK, VIDEÓ
Pénteken kora délutántól egészen szombat hajnalig több mint hetven program várta Szegeden a Kutatók Éjszakáján az érdeklődőket. A látványos bemutatókkal, érdekes kísérletekkel színesített tudományos ismeretterjesztő fesztivál egy rádiószonda útjára bocsátásával ért véget.
A Szegedi Tudományegyetem majd minden épülete kitárta kapuit az Európa-szerte megrendezett különleges estén, de a Füvészkertbe, a Csillagvizsgálóba és az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjába is várták mindazokat, akik az egyes tudományterületek érdekességeivel akartak közelebbről megismerkedni. Ezen a különleges péntek estén például a tarajos amőba matematikai képletét is meg lehetett ismerni, bárki megvizsgáltathatta testalkatát, háztartási eszközökkel lehetett kísérletezni, sőt még törött emberi csontokat is össze lehetett ragasztani.
Izzók, lézer, ökolábnyom
A TIK aulájában zöld kvízekkel is várták a látogatókat, s a látogatók megmérhették ökológiai lábnyomukat, vagyis azt, hogy életvitelük biztosításához hány hektár termőterületre van szükség.
Szucsán János
is kiszámította ökológiai lábnyomát a lézeres előadás után, amíg a gyerekei végigböngészték a programsort, hogy melyik helyszínen is folytassák az estét.
Gyarmati László
pr-gyakornok portálunknak elmondta, hogy TIK igazgatósága által útjára indított Zöldülj velünk! program keretében a látogatók környezettudatos fogadalmait az ígéret-fánál várták, emellett kvízekkel is készültek többek között. „Kazántúrára is várjuk a kíváncsiskodókat, bárki megnézheti, hogy egy ilyen 25 ezer négyzetméteres központ miként tud fenntarthatóan működni. A TIK műszaki kollégájának kalauzolásával meg lehet tekinteni a hűtési és fűtési rendszert is” – tette hozzá.
Az emeleten újabb érdekességbe botlottunk.
Kovács Attilától
, az SZTE Optika és Kvantumelektronikai Tanszékének adjunktusától megtudtuk, hogy az energiatakarékos izzók higanytartalmuk miatt károsak a környezetre, így érdemes elvinnünk azokat az üzletekben kihelyezett gyűjtőkbe. „Különböző izzók spektrumát tudjuk itt megvizsgálni, azaz hogy milyen színű fényből áll össze az a fénysugárzás, amit látunk” – magyarázta az adjunktus. A halogénizzónak szép folytonos spektruma van, ezzel szemben az energiatakarékos izzó csak bizonyos színű komponenseket tartalmaz. Ez zavaró a szemünknek, pláne, hogy még az UV tartományban is intenzív vonalakat mutatott a műszer. Az egyre divatosabb LED-es fényforrás ennél jobban vizsgázott, kékes és zöldes komponensből állt a vizsgált fényforrás, mely az energiatakarékosénál jobban közelített a természetes fény spektrumához. A lézerekről is lehetett előadást hallgatni, illetve a vállalkozó szelleműek maguk is építhettek lézert. A makói József Attila Gimnáziumból egy egész busznyi diák érkezett a TIK-be a Kutatók Éjszakájára.
Dobsa Brigitta
portálunknak elárult, hogy a fizikával kapcsolatos előadások és kísérletek vonzották a péntek esti programra.
Kiásható fosszíliák
A bölcsészkar is tartogatott érdekességeket, a kicsik pedig akár haza is vihettek egy-egy néhány ezer éves maradványt. Volt lehetőség ugyanis arra, hogy őzek, szarvasok és szarvasmarhák csontjait kutassák ki homok közül, amit ecsettel megtisztogathattak. Ezeknél a csontoknál azonban jóval régebbiekből sem volt hiány. „Könnyű helyzetben vagyunk, mert ősmaradványokat mutogatunk, és természetesen a gyerekeknél az őshüllők viszik el a pálmát. Szerencsére tudunk mutatni például lábnyomokat, dinó kakit. Repülő őshüllő maradványaink is vannak a földtörténet középkorából, illetve az óriáscápák, a mamutok és barlangi medvének maradványai is lenyűgözik a látogatókat” – magyarázta
Gulyás Sándor
egyetemi tanársegéd. Legidősebb fosszíliájuk 1600 millió éves, ami egy baktérium maradványa. Egyes laborok ajtajai is kitárultak ezen az estén, ahol a szakemberek elmagyarázták, miként is gyűjtenek be, majd elemeznek mintákat, amit természetesen a betérők maguk is kipróbálhattak. A természet alkotta ásványok megismerését pedig papírból kivágott és összeragasztott makettekkel szemléltették a gyerekeknek. A mintegy hetven előadás, bemutató közül a legutolsó éjfél körül kezdődött az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjában. A látogatás, s egyben a Kutatók Éjszakájának szegedi zárásaként egy órakor egy rádiószondát bocsátottak útjára.
