Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Kritikusan a turizmusról

Kritikusan a turizmusról

2011. szeptember 28., szerda
Kritikusan a turizmusról

Avagy: a vágyam én vagyok

Az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb iparág. Mindenki volt már turista, hosszabb-rövidebb ideig igénybe vette a legkülönfélébb úti célok szolgáltatásainak valamelyikét. Belegondolt-e azonban, hogy vajon a hely valóságával találkozott-e pihenése helyszínén? És ha nem, akkor tényleg azzal akart-e találkozni…? A turizmus médiareprezentációja gigászi téma hatalmas történeti réteggel. Az írott narratívák gerjesztik az utazást, az elektronikus média hozza a képet, amely csalfa jelenvalóságot hordoz, majd a digitalizáció diverzifikálja és egyben demokratizálja a reprezentációk készítőit. Innentől már nem csak a turizmusmarketinggel foglalkozók, a „vágygyárosok” csinálják, hanem én is felrakhatom a nyaralásom képeit, és lehet, hogy valaki ettől kap kedvet az utazáshoz – fejtegeti a turizmus elméleti és kritikai kutatásának alapjait Pusztai Bertalan, a szegedi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója. A vágygyárak, a vágymanufaktúrák közben – nem is olyan lassan – professzionalizálódtak, és elképesztő iparágat kezdtek működtetni.

Találkozás a vágyainkkal

A turizmus a turista és a hely közötti közvetítő közeg, azaz médium, és mint minden ilyennek, ennek is megvannak a maga törvényszerűségei – magyarázza a kulturális antropológus. Ha a turizmus mint médium maga is belekerül egy mediális közvetítésbe, akkor kérdéses, hogy milyen valóság az, ami végül a turistához eljut. Szeptember 16-17-én Szegeden ültek össze mindazon kutatók, akik szerint a turizmus nemcsak személyszállítási problémákról, kibérelt hotelszobákról és „I love Hungary”-s bögrékről szól. Annak ellenére, hogy kutatóegyetemi konferenciáról volt szó, ami részben egy egyetemi szemináriumra épült, a Millenniumi Kávéház terme a nyitónapon zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. „Nagyon színes és abszolút vállalható paletta állt össze, amely mindenképpen megér egy kötetet, de még a történet elején tartunk” – így összegzi Pusztai Bertalan a tapasztalatokat. A turista alapvetően a vágyaival akar találkozni, nem feltétlenül a desztináció totalitásával. Nem érdekelnek minket a helyiek valós arcai, problémái, valós kultúrája – erre legfeljebb néhány etnológus vagy kulturális antropológus kíváncsi. Akkor mit kapunk?

A turizmus mint médium

Egyfelől a lokalitásokat, egyes helyeket a turizmus a turistának közvetíti: úgyis mondhatjuk, hogy a lokálist közvetíti a globális szereplőnek – fejtegeti a tanár úr. A turizmus médium szerepét érdekes módon nem veszik észre annyira a turisták, mint például az elektronikus médiánál a tévénézők a tévé közvetítő voltát. Az alapelképzelés: a média tükrözze a valóságot. Hiszünk még ebben? Viszonylag kevesen… A turizmus rendszere elvisz a konkrét úti célunkhoz, egy lokalitáshoz. Úgy érezzük, hogy a célt tapogatjuk, szagolgatjuk, kóstolgatjuk. Emiatt, hogy ilyen közel kerülünk a valósághoz, a turizmus médium voltát hajlamosak vagyunk nem észre venni. Nincs meg az a nyilvánvaló frusztráció, a kételkedés afelett, hogy vajon tényleg a valóságot kapjuk-e. A kiábrándult utazók száma elhanyagolható ahhoz képest, hogy mennyire csalódottak vagyunk az elektronikus médiával kapcsolatban – mutat rá Pusztai Bertalan.

A turista boldog, a kultúra pusztul

A turizmus úgynevezett kritikai (posztkoloniális, vagy gender) kutatása pedig arról szól, hogy a turista olyan vásárlóerő, amely bizonyos sémákat rákényszerít a helyi kultúrákra. Ha egy mediterrán helyszín nem hozza a turista fejében élő mediterrán világ összes jellemzőjét, nem lehet sikeres. Mi történik? Egy globális minta rácsúszik a lokalitásokra. Világalkotó médiummá, geográfiacsinálássá és egyes pesszimista (?) hangok szerint a kulturális erózió eszközévé lép elő a turizmus – a turista vágyképet kerget, a helyiek pedig a sikeresség érdekében megvalósítják azt. A turista boldog, a helyiek boldogok, az eredeti kultúra pedig senkit nem érdekel. Itt jön képbe a lokalitásmenedzsmentnek és a public relationnak a szerepe.

Kritikátlanul

Az 1970-es évektől létezik egy az emberek áramlásán, a pénzmozgáson és földrajzi folyamatokon túllátó kritikai turizmuskutatás. Igaz, későn került a magyar glóbuszra, a 90-es évek közepétől datálható rendszeres kutatása, amikor összeálltak a kultúratudomány szakemberei, antropológusok, a kommunikáció és médiatudomány, valamint az irodalomelmélet és a kritikai kultúrakutatás felől érkező tudósok. Két-három évenként összejönnek egy-egy konferenciára, de tevékenységük megdöbbentően visszhangtalan. És nem csak Magyarországon ez a helyzet, ahogy ezt a Tourist Studies beszédes című lap egyik bevezető tanulmánya is tanúsítja. Megdöbbentő, hogy a turizmusoktatásban sehol nincsen kultúratudományi kurzus, kritikai elméletek, amelyek rávilágítanának a turizmus anyagi oldalán túli, kulturális és társadalmi dimenzióira. A „vágygyárosok” ennek megfelelően valószínűleg nincsenek tisztában azzal, mi történik valójában a turizmusban – véli Pusztai Bertalan. A turizmus messze többről szól, mint hogy az utasokat mint valami csomagokat elküldik egy adott helyre, majd hazaküldik. Ez a legnagyobb interkulturális találkozási tér. Különösen nagy jelentőséget nyer azáltal, hogy a kulturális eredetű konfliktusok meghatározzák a 21. századot. Olyan gyorsan felnövő, robbanásszerűen kialakuló rendszerről van szó, amelyre az elméleti reflexió még a működtetőkhöz nem ért el. Pedig ma már nem lehet akárhogyan turizmust csinálni… Nem lehet a gagyira utazni, pláne azért, mert egyre több település szeretne megélni a turistáiból. Az internettel viszont szervezett mozgalommá fejlődött az ellenturizmus is, amely a különböző desztinációk imázsának gyengepontjaira vadászik – könyörtelenül.

Tudniuk kellene

Egy komplexebb desztináció vezetőjeként érdemes lenne arról tudni, hogy mi kik is vagyunk, kiket szeretnénk megszólítani, az ő számunkra mi a pihenés, a szabadidő fogalma, mi fér bele az élmény fogalmába – hívja fel a figyelmet a szakember. Tudniuk kell, hogy azt a fajta frusztrációt, kölcsönös megértetlenséget és kielégületlenséget, mely a turizmusban is előfordul, meg lehet előzni – teszi hozzá. „Nagyban zajlik a turisztikai desztinációmenedzsment kialakítása. Legjobb tudomásom szerint a kritikai turizmussal foglalkozók köréből senki nem kapott megkeresést, hogy vegyen részt az ilyen folyamatokban. Továbbra is az ipar rutinszerű működését látjuk” – foglalja össze a jelenlegi helyzetet Pusztai Bertalan. A szegedi Médiatudományi Tanszéken a nemzetközi kommunikáció szakirányon belül már lehet hallgatni kurzusokat a turizmusról. A Pécsi Egyetem médiatanszékével pedig a hallgatókat bevonva összeraktak egy egymillió karakteres szöveggyűjteményt a turizmus kritikai kutatásáról, mely a Gondolat kiadásában fog megjelenni. Talán egyszer a turisztikai rendszer működtetői is fellapozzák majd…
turizmus Pusztai Bertalan turista Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo