Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Animációs kalandon a Baka-tábor résztvevői + FOTÓK

Animációs kalandon a Baka-tábor résztvevői + FOTÓK

2011. július 12., kedd
Animációs kalandon a Baka-tábor résztvevői + FOTÓK
Rajzfilmetidüket készíthettek, és az animációs film technikáival ismerkedhettek hétfő délután az idei Baka-tábor résztvevői, szekszárdi és szegedi általános iskolás diákok. Hogyan készül el a rajzfilm? - ezt érzékeltették a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Képről Képre Animációsfilmes Műhelyének munkatársai Szoboszlay Péter rajzfilmrendező vezetésével a Móra-kollégiumban. A gyerekek párban vagy egyedül egyperces animációs anyagot készíthettek - tudtuk meg Rotkainé Pászti Líviától, a Baka István Általános Iskola drámapedagógusától. Szekszárdról 5., 6. és 7. osztályos diákok érkeztek, aki az animációs foglalkozás előtt már egy két és fél órás drámafoglalkozáson is részt vettek. Tavaly inkább a drámára és az újságírásra helyeződött a hangsúly, most viszont a filmé a főszerep a táborban - mondta el portálunknak a pedagógus. A továbbiakban a költészet, költőiskola, versmondás lesz a téma. "Nagyon nyitottak és ügyesek, kreatívak a gyerekek, szinte ebben a képi világban élnek. Ugyanez mondható el a drámafoglalkozásról is - egy kis bemutatót is készítettek a pénteki zárónapra, ilyen módon egy kicsit színjátszással is foglalkoztak egy órában" - összegzett a tanárnő, aki azt is kiemelte, a Baka István Alapítvány nagyszerű lehetőséget kínált nekik ezzel a táborral, hogy alkotó teret biztosít a gyerekeknek.

A homokos asztaltól az Avatarig

A szervező alapítvány névadója, Baka István költő 20 évig volt a „Kincskereső” című, 10-14 éves gyerekeknek szóló irodalmi folyóirat szerkesztője, s az évente megrendezett Kincskereső-táborokban olyan költőiskolát hozott létre, amelyből mára jelentős költők és irodalomtörténészek nőttek ki. A Baka István Alapítvány ezt a hagyományt elevenítette fel 2010-ben egy költő-, újságíró-, illusztrátor-, versmondó- és színjátszóképző nyári tábor megrendezésével, amelyet a költő lakóhelye, Szeged, valamint szülővárosa, Szekszárd felső tagozatos diákjai számára hirdettek meg. A két megyében váltakozva rendezik meg a tábort: tavaly a Tolna megyei, festői szépségű Szálkán dolgoztak, idén pedig a városi élményeket nyújtó Szegeden nyitották meg kapuikat július 10-én.
A teremben homokos asztal, kamera, számítógép. Kis animációs etűdöket, gyakorlatokat végezhettek a diákok, az a lényeg, hogy kipróbálják ezt a kreatív, teremtő-alkotó területet - magyarázta Szoboszlay Péter. Mint mondta, nehéz rövid idő alatt, ismeretlen gyerekeknek ilyen foglalkozásokat tartani. Van egy homokasztal, amely vonzó alkotó folyamatra hív, olyan, mintha az ember vízzel dolgozna, csak ez nyomot is hagy. A másik módszer, mikor rajzolt, vagy papírkivágásos animációt készítenek. A foglalkozás elképesztően népszerű volt, nem akartak elmenni a diákok, sőt, az első csoportból jöttek is vissza gyerekek. A kecskeméti műhely egyébként kifejezetten gyerekekkel foglalkozik, a jól felszerelt alkotóterepet olykor elviszik workshopokra, szakmai táborokba is, hogy megadják a gyerekeknek a technikai és szakmai támogatást - tudtuk meg Gulyás Kis Ágnes animációs asszisztenstől. "Már 12 éve csinálom, és mindig nagy öröm, hogy a gyerekek szinte szóra sem érdemes mennyiségben használnak kommersz elemeket, amelyekkel az egész életük tele van újszülött koruktól. Mindig a saját ötleteiket valósítják meg, amelyek persze nem feltétlenül esnek a szép, a jó, a műves kategóriájába, de nagyon őszinték, és ez a legfontosabb" - így Szoboszlay Péter. kérdésre, hogy miként kell elképzelni egy rajzfilmrendező munkáját, Szoboszlay Péter elmondta, a mai korban egy bizonyos rendezői titulus szorítkozhat olyan munkára is, hogy egyedül, otthon, az asztalon vagy a számítógépnél egymaga képes végigcsinálni egy film nagy részét. Másik példát véve, ilyen szakember lehet az is, aki mondjuk az Avatar című film animációs rendezője volt - Szoboszlay ugyanis a mai kor egyik animációs szuperprodukciójának tartja a filmet, amely az animációs rendezőnek is jócskán adott munkát. "Az animáció is elsősorban agy és gondolkozás kérdése. Elképzelem, és megkeresem hozzá a különböző technikai adottságokat, amivel meg tudom csinálni, lehet az számítógép, vagy régi filmes kamera is. Az animáció hallatlanul összesűríti a dolgokat - rövid idő alatt képes fajsúlyos mondanivalót megfogalmazni" - tette hozzá a rendező.

Így készül...

"Számítógépekkel, videokamerával vesszük fel, amit a gyerekek csinálnak, folyamatosan látható, hogy alakul a 'film' a képernyőn. A Firka Stúdióban pedig kézzel rajzolt animációval dolgozunk. Ezután digitalizáljuk, kifestjük - szinte minden számítógéppel történik, kivéve a rajzolást" - beszélt a munka technikai hátteréről Fazekas László számítógépes animátor, a stúdió egyik tulajdonosa, az animációs szoftver megalkotója. Az animátor azt is elmondta, két fázisa van a filmkészítésnek. A tervező megtervezi a kulcsrajzokat, ez körülbelül minden negyedik-ötödik rajz, ami belekerül a filmbe. Majd van egy fázisrajzoló, aki mechanikusan berajzolja a közbülsőket - ebből lesz a mozgás. "Az általunk használt számítógépes technikával ezt leellenőrizzük, ha hiba van benne, akkor javítják, újrarajzolják. Ha véglegesen kész, akkor szkenneljük. Az ellenőrzés régen úgy történt, hogy filmre felvették a mozgássort, és egy hetet kellett várni egy-egy jelenetre, most viszont a számítógépnek köszönhetően azonnal látható az eredmény" - összegzett Fazekas László. Az animátor programját rengeteg sorozat elkészítésénél használták már, német megrendeléseket is kaptak.

Kincset keresnek

A táborozók délutánonként – városnéző sétáik alkalmával – megismerkednek Szeged építészetével, köztéri szobraival, irodalmi emlékhelyeivel, festészetével, múzeumainak anyagával. Érdemes figyelni, mert a tábor végére egy a tábori kulturális élményekre alapozó feladatlapot is kitöltenek a résztvevők. Mi köze van Dózsa Györgynek Szegedhez s Szeged irodalmához? „Möglépött, mint Dugonics” - Mi a valóságalapja ennek a szólásnak? - ilyen és hasonló kérdésekre számíthatnak a diákok. A költőiskola vezetője Nagy Gábor költő, író, irodalomtörténész lesz, aki maga is Baka-tanítvány volt a Kincskereső-féle költőiskolában. A Szegeden már jól ismert Orbán György, szekszárdi előadóművész a versmondók tanítását vállalta. Szegedről Karsai Attila, a Grand Café munkatársa, Tóth Andrea és Kelle Jázmin, a Kövér Béla Bábszínház báb(készítő)művészei kapcsolódnak be a művészeti munkába. A szekszárdi Baka István Általános Iskola diákjait Rotkainé Pászti Lívia és Kocsisné Dóra Ildikó, az iskola drámapedagógusai, színjátszó rendezői kísérik a programokon. A tábort a szegedi önkormányzat 70, a szekszárdi 65 ezer forinttal támogatta. A tábor egy 2010-es TÁMOP pályázat (3.2.11/10-1) keretében valósul meg. A TÁMOP pályázat célja és lényege, hogy kultúrával, művészetekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek segítsék, kiegészítsék az iskolákban folyó oktatást. Olyan foglalkoztatási formákat, szakköröket, témaheteket, táborokat segít megvalósulni, melyek tematikája nem fér be az egyébként is túlzsúfolt tantervekbe. A KÉP-SZÍN-HÁZ Alapítvány, illetve az általa működtetett Grand Café hat iskolával kötött megállapodást. A projekt a vizuális kultúra és a művészetek kreatív diák alkotó műhelyeit hozza létre.
Baka-tábor Baka István Képről Képre Animációsfilmes Műhely Szoboszlay Péter

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo