Hit, árulás, MS mester + VIDEÓ

Az ünnepi könyvhét alkalmából jelent meg Horváth Péter József Attila- és Morishige-díjas író, film- és színházrendező Bogárvérrel című regénye, melynek részleteivel már korábban találkozhattak az olvasók a Tiszatájban, a Kortársban, a Holmiban vagy az Alföldben.

Egy középkori történet (előjátéka) dióhéjban – az idő:

Mátyás

király uralkodásának vége. A hely: a gazdag bányaváros, Selmec. A főszerepben: egy tizenkét éves, nincstelen fiú, aki a városszéli domonkos kolostorban talál menedéket. A mindenessé megtett, farkastorokkal született, bicebóca kolostorszolga, „Nyulacska” kiváló emlékezettel rendelkezik. Mindennapjairól bogárvérrel írott, titkos naplót vezet, várva azt az időt, mikor kiderül, milyen feladatra szánja őt a mindenkinek gondját viselő Úristen. Mátyás halála után kitör a belviszály az országban. A megfontolt, mélyen hívő apát Nyulacskát kémnek neveli. Az ő információi segítik abban, hogy a kolostor tekintélyét és hatalmát megszilárdítva hozzákezdhessen a Katalin-templom helyreállításához. A közben kamaszból ifjúvá serdülő fiú rájön, hogy „árulónak” szemelték ki, ezért elkeseredésében a halálba akar menekülni, amikor váratlanul új esélyt kap a sorstól…

Kisregényből nagyregény

„Több mint harminc éve terveztem egy könyvet az európai hírű

MS

mesterről, aminek a Bogárvérrel az előhangja. Három és fél évvel ezelőtt megveregette a vállamat a hősöm, hogy mostmár ideje lenne róla beszélni – így írtam meg ezt a regényt” – emlékezik vissza

Horváth Péter

. Mint mondja, kétféleképpen lehet egy ilyen vállalkozást véghez vinni: lehet nagyregényt írni, amihez viszont hihetetlen történelmi és társadalomismeret szükséges. Vagy a másik út: „Arra gondoltam, hogy én egy kisregénybe fogok, és ehhez kerestem elbeszélőt. Olyan személyt kellett választanom, akinek nincs okvetlenül széles tudása erről az időről, viszont nem is okolható ezért. Elkezdtem gondolkodni egy furcsa, handycapes gyereken, aki látszólag bolond, valójában viszont sok ismeretrészecskével rendelkezik, ugyanakkor átfogó tudása nincs sem saját magáról, sem a világról. Úgy tudok az ő száján keresztül beszélni róla és erről a korról, hogy nem lehet rajtam számon kérni a történelmi és tárgyi tévedéseket” – vázolja a koncepciót az író. A kisregény azonban kinőtte magát egy 450 oldalas könyvvé, aminek folytatását – immár valóban MS mester alakjára koncentrálva – ősztől tervezi Horváth Péter.

A középkori ügynök

A regény fő témája a szerző szavai szerint a hit és az árulás kérdése. Miért vagyunk hívők vagy hitetlenek? Nem okvetlenül az istenhitre kell gondolni, hanem arra, hogy hisszük-e azt, hogy nem véletlenül, hanem valamilyen feladattal, céllal vagyunk a világon. „Fogalmazhatnék úgy is, hogy Nyulacska egy középkori háromperhármas kis ügynök, akit az ottani kolostor apátja arra nevel, hogy híreket szerezzen Selmecbányáról, hiszen Mátyás király halálakor nagy politikai társadalmi átrendeződés várható, és az apátnak megbízható információk kellenek. Emögött viszont az a kérdés is meglapul, hogy mi az, hogy árulás?” – folytatja a gondolatot Horváth Péter. „Árulónak lenni egy teljesen természetes emberi dolog, hiszen a dolgunk nem a tisztesség, vagy a becsület, hanem hogy az érdekeinket képviseljük” – teszi hozzá.

Rólunk szól

„A témát egy nagyon kedves szegedi tanárnőmnek,

Kopasz Mártának

köszönhetem. Annak idején középiskolában rajzra és művészettörténetre tanított, és ő mesélt nekünk MS mesterről, a legendás, azonosíthatatlan, európai rangú festőről, aki a selmecbányai Katalin-templomnak festett táblaképeket. Ki lehet ez az ember? Milyen nemzetiségű? A lengyelek lengyelnek, a németek németeknek, a szlovákok szlováknak vallják, mi pedig azt szeretnénk, hogy magyar legyen” – magyarázza Horváth Péter. Selmecbányán egyébként rendkívül gazdag összetételű lakosság lakott, elsősorban a Németországból származó bányatulajdonosok, bányaszakértők adták a polgárság javát, de a szlovákoktól a lengyeleken át a magyarokig, zsidókig sok nemzetiségű nép lakta, és viszonylag jól megvoltak egymással – akkor még jobbára az egy területen élők vallották magukat egy nemzet tagjainak. A regény cselekménye ugyan történelmi színpadon zajlik, de a történelem itt csak kulissza, háttér azokhoz a történetekhez, amiket meghallott a szerző „az idők messzeségéből és a nagyon közelből” is. „A regény ugyan 1490-től 1510-ig játszódik, de természetesen, mint minden szándékom szerint jó könyv, csak rólunk szól” – összegez az író.