Szeged Napján, május 21-én zajlott a Dóm téren a híressé vált Vasari-festmény, az Angyali üdvözlet hivatalos névadási ceremóniája, melyen az ünnepség alkalmából a dómba átszállított tondó megkapta a "Szegedi angyali üdvözlet" nevet. Nevet adni mindig jelentőségteljes dolog, mert kifejezzük vele az elnevezett iránti szeretetünket, és azt, hogy hozzánk tartozik - mondta el a névadó ceremónián Louis A. Waldman. A nagy műalkotások azokhoz tartoznak, akik megőrzik, szeretik őket és feltárják titkaikat, jelentőségüket. Ezért mondhatjuk ma: Giorgio Vasari Szeged polgára is - hangsúlyozta a professzor. Waldman egyik tanárát idézve elmondta, eljön az az idő a művészettörténész életében, mikor kutatása tárgyát már szinte barátjának tekintheti. Mikor először látta a Szegeden megtalált festményt, neki is olyan érzése volt, mintha egy régi barátjával találkozott volna. A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő Angyali üdvözlet táblakép a második magyarországi közgyűjteményben, magyar földön őrzött Vasari-mű. Louis A. Waldman művészettörténész professzor, a világhírű Leonardo-kutató vizsgálatai szerint az Angyali üdvözlet kompozíciója egyértelműen Vasaritól származik. Az elmúlt évek kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól.
Számára rögtön egyértelmű volt, hogy a reneszánsz mester egy kései alkotásával állt szemben. Kezdetben, mikor elindult a szerzőség keresésének kérdése, többen tulajdonították Vasarinak a képet, majd az idő múlásával Waldman magára maradt véleményével. Ez késztette arra, hogy bizonyítékot találjon - sikerrel is járt, a New York-i Pierpont Morgan Libraryben őrzött előkészítő Vasari-rajzzal támasztotta alá szakvéleményét. A képet V. Pius pápa magánkápolnája számára rendelte meg három másik tondóval együtt - utóbbiak hollétéről nincs tudomásunk, a 19. század közepén egy renoválás során kikerültek az épületből. A professzor méltatta a képhez kapcsolódó munka szereplőit. Soha nem juthatott volna sikerre a kutatás a múzeum szépművészeti osztályának akkori vezetője, Szabó Tamásnak "fáradhatatlan zsenialitása" nélkül, ő vezette ugyanis a tondót restauráló csoportot is; valamint Zombori István akkori múzeumigazgató támogatása nélkül - e két szerző jegyzi a képet bemutató nemrégiben megjelent kötetet is - tudtuk meg a professzortól, aki azt is hozzátette: Gaskó Béla jelenlegi múzeumigazgató szintén sokat tett azért, hogy a mai esemény létrejöhessen. A legfontosabb pillanat
Kondé Lajos pasztorális helynök, a dóm plébánosa köszöntőjében a kép témáját és mesterét méltatta. Az Angyali üdvözlet a történelem egyik legfontosabb pillanatát örökíti meg. Mária "igen"-je megvalósítja az emberiség életének legnagyobb és legkiemelkedőbb momentumát: a találkozást Isten és ember között - hangsúlyozta a plébános. Az előttünk álló kép ezt a pillanatot művészi fokon mutatja be. A kép és birtoklása kincs számunkra, mint a Szentírásban elrejtett drága gyöngy. Rátalálni, az értékét felfedezni - betölti az ember életét. Külön öröm számunkra, hogy e művészeti alkotás Rómához kapcsol bennünket, az egyház középpontjához, a mindenkori Péterhez - összegzett Kondé Lajos. Zombori István történész, nyugalmazott múzeumigazgató elmondta: a kép történetéhez annyi regényes fordulat kötődik, hogy könyvet lehetne belőle írni, a pápa Szent Mihály kápolnájától egészen Enyedi Lukács hagyatékáig, ahonnan végülis Móra Ferenc egykori múzeumigazgató buzgó közbenjárásnak köszönhetően a múzeumhoz került. A képnek révén Szeged nevét mostantól mindenhol jegyzik, mi pedig büszkék lehetünk arra, hogy egy darabot őrzünk a Vatikánból - így Zombori. Józsa Gábor ötvösmester egy táblára magyar, angol és olasz nyelven véste fel a Szegedi angyali üdvözlet nevét. Büszke vagyok, hogy négy év után elnevezhettük az Angyali üdvözletet, mely nevében hordozza a városunkat - mondta el a tábla átvételekor Szabó Tamás restaurátorművész. A névadó ceremónián összegyűlt gyerekek pedig a jeles alkalomból fehér léggömböket engedtek a magasba. A Zsótér-örökség
A kép valaha a Zsótér család birtokában volt, melynek egyik leszármazottja, Heumann Erzsébet támogatta a tondóról szóló kötet kiadását. A névadó ünnepségen elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, de levélben méltatta családját és a tondót. A Zsótérok keresztény gondolkodású, demokrata polgárként éltek és dolgoztak Szegeden, és becsületes munkával gyarapodtak, miközben sokat tettek a közért. A 18-19. században élő Zsótér János hajóépítő alapította az első szegedi gőzhajótársaságot, 99 hajója dolgozott a Tiszán és a Dunán. Fiával, Zsótér Andorral a Csongrád megyei takarékpénztár egyik létrehozója volt. Zsótér János saját költségén meg akart építeni egy Tiszán átívelő vashidat. Támogatta a szabadságharcot is, melyben a Szeged Wesselényijeként is emlegetett Zsótér Andor huszárfőhadnagyként harcolt, majd jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki, többek között Dankó Pistát is segítette. Szegeden több nagy épületet is birtokolt a család, ma már csak kettő látható ezekből. Zsótér Ilona a család többi tagjához hasonlóan művészetszerető ember volt, férje, Enyedi Lukács pedig partner volt ebben. A Vasari-képet 1896-ban vásárolták meg. A csoda a budapesti villájuk falát díszítette. "A mai nap egy csodálatos pillanat számomra, és bízom benne, hogy valamennyi szegedi számára is az. Mi szegediek, fogadjuk szívünkbe a Szegedi angyali üdvözletet!" - üzente levelében Heumann Erzsébet. Tekintse meg a festmény óriás felbontású képünkön! 
