Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Szeged képe, Szeged polgára + FOTÓK

Szeged képe, Szeged polgára + FOTÓK

2011. május 21., szombat
Szeged képe, Szeged polgára + FOTÓK
Szeged Napján, május 21-én zajlott a Dóm téren a híressé vált Vasari-festmény, az Angyali üdvözlet hivatalos névadási ceremóniája, melyen az ünnepség alkalmából a dómba átszállított tondó megkapta a "Szegedi angyali üdvözlet" nevet. Nevet adni mindig jelentőségteljes dolog, mert kifejezzük vele az elnevezett iránti szeretetünket, és azt, hogy hozzánk tartozik - mondta el a névadó ceremónián Louis A. Waldman. A nagy műalkotások azokhoz tartoznak, akik megőrzik, szeretik őket és feltárják titkaikat, jelentőségüket. Ezért mondhatjuk ma: Giorgio Vasari Szeged polgára is - hangsúlyozta a professzor. Waldman egyik tanárát idézve elmondta, eljön az az idő a művészettörténész életében, mikor kutatása tárgyát már szinte barátjának tekintheti. Mikor először látta a Szegeden megtalált festményt, neki is olyan érzése volt, mintha egy régi barátjával találkozott volna.
A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő Angyali üdvözlet táblakép a második magyarországi közgyűjteményben, magyar földön őrzött Vasari-mű. Louis A. Waldman művészettörténész professzor, a világhírű Leonardo-kutató vizsgálatai szerint az Angyali üdvözlet kompozíciója egyértelműen Vasaritól származik. Az elmúlt évek kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól.
Számára rögtön egyértelmű volt, hogy a reneszánsz mester egy kései alkotásával állt szemben. Kezdetben, mikor elindult a szerzőség keresésének kérdése, többen tulajdonították Vasarinak a képet, majd az idő múlásával Waldman magára maradt véleményével. Ez késztette arra, hogy bizonyítékot találjon - sikerrel is járt, a New York-i Pierpont Morgan Libraryben őrzött előkészítő Vasari-rajzzal támasztotta alá szakvéleményét. A képet V. Pius pápa magánkápolnája számára rendelte meg három másik tondóval együtt - utóbbiak hollétéről nincs tudomásunk, a 19. század közepén egy renoválás során kikerültek az épületből. A professzor méltatta a képhez kapcsolódó munka szereplőit. Soha nem juthatott volna sikerre a kutatás a múzeum szépművészeti osztályának akkori vezetője, Szabó Tamásnak "fáradhatatlan zsenialitása" nélkül, ő vezette ugyanis a tondót restauráló csoportot is; valamint Zombori István akkori múzeumigazgató támogatása nélkül - e két szerző jegyzi a képet bemutató nemrégiben megjelent kötetet is - tudtuk meg a professzortól, aki azt is hozzátette: Gaskó Béla jelenlegi múzeumigazgató szintén sokat tett azért, hogy a mai esemény létrejöhessen.

A legfontosabb pillanat

Kondé Lajos pasztorális helynök, a dóm plébánosa köszöntőjében a kép témáját és mesterét méltatta. Az Angyali üdvözlet a történelem egyik legfontosabb pillanatát örökíti meg. Mária "igen"-je megvalósítja az emberiség életének legnagyobb és legkiemelkedőbb momentumát: a találkozást Isten és ember között - hangsúlyozta a plébános. Az előttünk álló kép ezt a pillanatot művészi fokon mutatja be. A kép és birtoklása kincs számunkra, mint a Szentírásban elrejtett drága gyöngy. Rátalálni, az értékét felfedezni - betölti az ember életét. Külön öröm számunkra, hogy e művészeti alkotás Rómához kapcsol bennünket, az egyház középpontjához, a mindenkori Péterhez - összegzett Kondé Lajos. Zombori István történész, nyugalmazott múzeumigazgató elmondta: a kép történetéhez annyi regényes fordulat kötődik, hogy könyvet lehetne belőle írni, a pápa Szent Mihály kápolnájától egészen Enyedi Lukács hagyatékáig, ahonnan végülis Móra Ferenc egykori múzeumigazgató buzgó közbenjárásnak köszönhetően a múzeumhoz került. A képnek révén Szeged nevét mostantól mindenhol jegyzik, mi pedig büszkék lehetünk arra, hogy egy darabot őrzünk a Vatikánból - így Zombori. Józsa Gábor ötvösmester egy táblára magyar, angol és olasz nyelven véste fel a Szegedi angyali üdvözlet nevét. Büszke vagyok, hogy négy év után elnevezhettük az Angyali üdvözletet, mely nevében hordozza a városunkat - mondta el a tábla átvételekor Szabó Tamás restaurátorművész. A névadó ceremónián összegyűlt gyerekek pedig a jeles alkalomból fehér léggömböket engedtek a magasba.

A Zsótér-örökség

A kép valaha a Zsótér család birtokában volt, melynek egyik leszármazottja, Heumann Erzsébet támogatta a tondóról szóló kötet kiadását. A névadó ünnepségen elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, de levélben méltatta családját és a tondót. A Zsótérok keresztény gondolkodású, demokrata polgárként éltek és dolgoztak Szegeden, és becsületes munkával gyarapodtak, miközben sokat tettek a közért. A 18-19. században élő Zsótér János hajóépítő alapította az első szegedi gőzhajótársaságot, 99 hajója dolgozott a Tiszán és a Dunán. Fiával, Zsótér Andorral a Csongrád megyei takarékpénztár egyik létrehozója volt. Zsótér János saját költségén meg akart építeni egy Tiszán átívelő vashidat. Támogatta a szabadságharcot is, melyben a Szeged Wesselényijeként is emlegetett Zsótér Andor huszárfőhadnagyként harcolt, majd jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki, többek között Dankó Pistát is segítette. Szegeden több nagy épületet is birtokolt a család, ma már csak kettő látható ezekből. Zsótér Ilona a család többi tagjához hasonlóan művészetszerető ember volt, férje, Enyedi Lukács pedig partner volt ebben. A Vasari-képet 1896-ban vásárolták meg. A csoda a budapesti villájuk falát díszítette. "A mai nap egy csodálatos pillanat számomra, és bízom benne, hogy valamennyi szegedi számára is az. Mi szegediek, fogadjuk szívünkbe a Szegedi angyali üdvözletet!" - üzente levelében Heumann Erzsébet. Tekintse meg a festmény óriás felbontású képünkön!
Giorgo Vasari Angyali üdvözlet Fogadalmi templom

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo