A 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének, a zongoravirtuózaként számon tartott Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendeztek hangversenyt a Móra Ferenc Múzeum dísztermében csütörtökön délután. Tóth-Fekete Nóra zongoraművész és Pálfi László bariton énekes olyan előadásra invitálta a közönséget, melyen a világhírű zongoravirtuózként ismert szerző lírai és filozofikus oldalát ismerhette meg a hallgató. "Az életút bizonyos momentumaihoz Liszt zongoradarabjait, illetve koncerten ritkán hallható dalait kapcsoltuk, hogy érzelmi és gondolati hidat építsünk köztünk, s a szerelemről éneklő, a lét kérdését feszegető Liszt között. Liszt zenéjének örökkévalóságát épp az emberség, ez az intellektuális mag adja" - vallották az előadók. A múzeum gyönyörű díszterme is megadta az alaphangulatot, a terem középen kis asztalka állt egy fotellel, és korhű hangulatot teremtettek a festmények is - mondta el a megragadó helyszínről Tóth-Fekete Nóra zongoraművész, a szegedi Pro Musica Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zongoratanára. Technikailag és művészileg is nehéz darabok kerültek a repertoárba. Tematikájában először szerelemmel kapcsolatos, majd filozofikus alkotások hangzottak el. Liszt ebben a csodálatos zenei, intellektuális és filozofikus világban élt - vallja Pálfi László, az SZTE Zeneművészeti Karának hallgatója.
Nem üres virtuóz
"Lisztről az él a köztudatban, hogy virtuóz, és ilyenek a művei is. Ez a felfogás hátrányt jelent az utókor szemszögéből, mert sokan üres virtuozitással jellemzik még ma is ezeket a darabokat, pedig valójában nem így van. A kifejezetten lírai hangvételű dalokkal és a virtuozitást mellőző zongoradarabokkal azt szerettük volna bemutatni, hogy Liszt egyáltalán nem volt üres, felszínesen csillogó virtuóz, hanem nagyon is mély gondolkodású és érzésű zeneszerző" - összegezte a fellépésük mondanivalóját Tóth-Fekete Nóra. A dalokról szólva Pálfi László hozzátette: Liszt nagy gonddal komponálta meg műveit, ez látszik azok felépítésében, kidolgozottságában. Ő maga össze is gyűjtötte, és át is dolgozta ezeket az alkotásait. "Azért is választottunk dalokat, mert ritkán hangzanak el koncerteken, hiszen nehéz őket énekelni, a gyakori hangnemváltások miatt intonációs nehézségek lehetnek, bizonyos dalai nagy hangterjedelemben íródtak. Ezekben a darabokban mindig egy konkrét mondanivalót emel ki - ezt kell tudni megmutatni az egész dal során" - jellemezte az elhangzott műveket az ifjú bariton, akinek nem először volt lehetősége a Kultúrpalotában fellépni. A szegedi Tehetségpont tagjaként ugyanis a Múzeumok Éjszakáján a Sófi-ösztöndíjklub szervezésében már kapott ilyen lehetőséget. "Rostás Mónika és Szatmári Csilla szervezők személyében segítő barátokra találtunk a múzeumban, szívesen fogadták a fellépésünk ötletét" - tudtuk meg az énekestől.
A magyar világpolgár emlékéve
Liszt Ferenc a nyugat-magyarországi Doborjánban (Raiding) született 1811. október 22-én. Apja, Liszt Ádám, az Esterházy-uradalom gazdatisztje korán felismerte a gyermek kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilencévesen már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártolók vállalták külföldi taníttatását. Zongoristaként, zeneszerzőként és karmesterként aratott nemzetközi sikerei, hatalmas hírneve ellenére Liszt egész életében alázattal viseltetett mind a művészet, mind az emberek iránt, rengeteget koncertezett jótékony célból - így például az 1838-as pesti árvízről értesülve Bécsben jótékonysági koncerteket adott a károsultak javára. 1875-ben Ferenc József, Trefort Ágoston királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára kinevezte Lisztet a budapesti Zeneakadémia elnökévé. A zeneszerzőnek soha nem sikerült tökéletesen megtanulnia magyarul, azonban könnyebb szövegeket el tudott olvasni, sok mindent megértett, ha lassan beszéltek hozzá. Magyarságtudatáról az emlékév honlapja így emlékezik meg: "Habár Doborján szülötte sosem vált a magyar nyelv perfekt művelőjévé, ám nemzeti kötődését és hazafiúi kötelességét Liszt Ferenc alkalmasint sosem feledte. 'Vezércsillagom, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám' – írta egy helyütt, míg egy másik levelében ekképp foglalta össze tevékeny, használni vágyó honszeretetének motívumát: 'Számomra a lényeg így foglalható össze: minthogy Magyarországon születtem, illő, hogy itt hasznát vegyék, bármily csekély mértékben is, zenei tehetségemnek. Anélkül, hogy frázisokkal fitogtatnám hazaszeretetemet, inkább azon vagyok, hogy a vele járó feladatokat teljesítsem.'" A Liszt Év gazdag programkínálata ITT olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.