Gustav Mahler osztrák zeneszerző és karmester emlékévének alkalmából „Gustav Mahler és Bécs” címmel tematikus kiállítás nyílt szerdán a Mahler-év alkalmából a budapesti Osztrák Kulturális Fórum és a Germán Filológiai Intézet Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének szervezésében az Egyetemi Könyvtár aulájában és a bölcsészkar második emeletén. Tavaly volt 150 éve, hogy a nagy zeneszerző 1860-ban meglátta a napvilágot, és éppen száz éve, 1911-ben hunyt el. Mahler karrierjének csúcspontját Bécsben érte el, ahol 1897 és 1907 között a Bécsi Udvari Opera karmestere és igazgatója volt. Bécsi tevékenységének tíz éve a Hofoper fénykorának és a modern operafelfogás kezdetének számít. Ezt az időszakot emeli ki az a kiállítás, melyet Peter Blaha és Therese Gassner kurátorok a Bécsi Állami Opera számára állítottak össze a Mahler-év alkalmából. A kiállítás rövid áttekintést nyújt Mahler életútjáról és részletesen bemutatja a Bécsben töltött évek eseményeit és a kor jelentős alakjait. A tárlat túlnyomó részét az Osztrák Nemzeti Könyvtár, az Osztrák Színházi Múzeum és a Kunsthistorisches Museum tulajdonában lévő, a magyar közönség előtt még ismeretlen fényképek alkotják. A bölcsészkar második emeletén pedig tanszéki oktatók közreműködésével Mahler a nagyvilágban témában rendeztek be tárlókat. Mahler a modernség egyik úttörője, magát a szférák közötti közvetítőnek vallotta. Ahogy mondta, az ember maga az a hangszer, amin az univerzum játszik – mondta el a zeneszerzővel kapcsolatban a kiállítást megnyitó Csúri Károly, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék vezetője. Michael Zimmermann budapesti osztrák nagykövet a kiállítást méltatva úgy fogalmazott, a 19. század egy rendkívül kreatív időszak, tele lenyűgöző személyiségekkel. Ennek a századnak a kreativitása tükröződik vissza Gustav Mahler munkásságában is, de egy érdekes bepillantást jelenthet a korszakba az is, ha a zeneszerző feleségének életútját tanulmányozzuk. Ebben voltak a megnyitó résztvevőinek segítségére a német szakos hallgatók, akik Alma Mahler-Werfel életét jelenítették meg Joshua Sobol „Alma – a show biz ans Ende” című darabján keresztül. Gustav Mahler halála után Alma Mahlert gyengéd szálak fűzték Oskar Kokoschka festőhöz, majd Walter Gropius építész, később pedig Franz Werfel író felesége lett. A kiállítást és a hallgatók által előadott darabot Marion Rutzendorfer osztrák lektor és Dorothea Böhme DAAD-lektor rendezték. A tárlat április 30-ig várja az érdeklődőket.
