A Rákóczi Szövetség szegedi csoportja március 27-én emlékezett meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi és magyarországi fejedelem születésének 335. évfordulójáról. Az eseményen Miklós Péter történész mondott beszédet, aki megfogalmazta, hogy a magyar szabadság és a nemzeti függetlenség régi eszméjének hagyományai között kiemelt helye van a Rákóczi vezette magyar szabadságharcnak. „Magyarország leggazdagabb arisztokratájaként állt a magyar szabadságmozgalom élére 1703-ban Rákóczi Ferenc, akinek a szabadságharc háromszáz évvel ezelőtti bukása után az üldözés, a nélkülözés és a száműzetés jutott osztályrészül. A fejedelem kiváló példát szolgáltatott az utókornak azzal, hogy saját magánérdeke helyett mindig a közérdeket, a nemzeti érdeket helyezte előtérbe, s döntéseiben is ez motiválta” – mondta Miklós Péter történész, a Fidesz kulturális tagozatának Csongrád megyei elnöke beszédében. A Rákóczi Szövetség tagjai – Haág Zalán, a szervezet szegedi elnöke, önkormányzati képviselő vezetésével – megkoszorúzták a szabadságharcos fejedelem Aradi vértanúk terén álló szobrát, valamint a szegedi vasútállomáson lévő emléktáblát, amely annak az emlékezetét őrzi, hogy Rákóczi és bujdosó társai hamvait Rodostóból Kassára szállító vonat áthaladt Szegeden és Kiskundorozsmán is 1906-ban. Idén a Rákóczi-hagyományoknak hármas évfordulója van, hiszen a fejedelem 335. éve született, az általa vezetett nyolcéves szabadságküzdelem 300. évvel ezelőtt bukott el, a hamvait pedig 105. évvel helyezték örök nyugalomra magyar földön, Kassán, amely 1920 óta nem Magyarország része.