Kultúra a város szélén

Mészáros Csaba, a zsombói József Attila Közösségi Ház igazgatója az elmúlt években a magyar kulturális közélet kiemelkedő alakjait csábította a településre. Az intézmény nevéhez híven közösséget épített és sikeres pályázatok révén többletforrásokat vont be a település életébe.

– Amikor három évvel ezelőtt hozzálátott a zsombói munkájához, milyen célokat tűzött ki maga elé?

– A kultúra mindannyiunk közös ügye. A legfontosabb cél az, hogy ezt valamennyien így is gondoljuk. Egy falusi közművelődési intézmény természetesen nem tudja felvenni a versenyt a távkapcsolóval bárki számára elérhető kereskedelmi médiák által nyújtott kínálattal. Így törekvésünk elérése mindenkitől erőfeszítést kíván, hiszen a közösségi ház rendezvényeire ki kell mozdulni a családi fészekből, a megszokott otthoni környezetből. Mi, a zsombói közösségi ház munkatársai, azért dolgozunk, hogy közösségünk valamennyi tagjának – korra, nemre, iskolázottságra való tekintet nélkül – színvonalas programot kínáljunk.

– Ön 2008-ban egy szervezetileg átalakított intézmény irányítását vette át, mely a kívülálló számára leginkább az intézmény új nevében nyilvánult meg, hiszen azóta Közösségi Házként működnek. Mi áll a névváltoztatás hátterében?

– Valóban így van. A helyi önkormányzat, intézményei átvilágítását követően új struktúrában gondolkodott, ami a közművelődési feladatok ellátását illeti. A közösségi ház gazdálkodását részben önállóvá szervezték át, valamint a könyvtári feladatokat is az újonnan létrehozott intézmény látja el. Jelzés értékű ugyanakkor a névválasztás. Hiszem – bár erre nem volt befolyásom –, hogy az önkormányzat névválasztása, ami a közösségi jelzőt illeti, nem véletlen. A 21. század elejének magyar társadalmát a befelé fordulás, elmagányosodás jellemzi. Az emberek nem bíznak egymásban, inkább elutasítóak, mintsem egymás kezét megfogva közösen valósítanák meg a jövő Magyarországát. Itt van a kulturális élet területén dolgozó szakemberek felelőssége! A kultúra az egyik eszköz a nemzet talpra állításának folyamatában, igazi közösségek építésében, az érték alapú új magyar társadalom felépítésében. Örülök, hogy ezzel szemben egy olyan településen élhetek és dolgozhatok, ahol az emberek nyitottak egymás felé. A zsombóiak képesek összefogni, értékeket létrehozni és ápolni azokat.

– Milyen rendezvényekkel találkozhatunk a Közösségi Ház kínálatában?

– Éppen a mai napon nyitjuk meg a szegedi Kontraszt csoport képzőművészeti kiállítását. Mára jellemző lett, hogy megtalálnak bennünket – kiállítóhelyet keresve – az alkotók. Tehát rendszeresek és változatosak a művészeti tárlataink. A tavalyi évből csupán három kiállítást említenék meg. Az év elején

Dusha Béla

barátom fotókiállítását a Szegedi Kortárs Balett vezetője,

Juronics Tamás

nyitotta meg. Büszke vagyok rá, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történelmi kiállítása Csongrád megyében először Zsombón volt látható. November hónapban pedig

Orosz István

, Munkácsy-díjas grafikus plakátjainak adtunk helyet. A színpadi produkciók is rendszeresek nálunk. A Vasárnapi Pódium- és a Tanya Színpad-sorozataink is egyre népszerűbbek. Ezekben egy-egy színművet, táncprodukciót vagy koncertet kínálunk vendégeinknek. Filmvetítéseinkkel a történelem felé fordulunk leginkább. Különös figyelmet fordítunk azokra a filmekre, amelyek a rendszerváltozás előtt tabutémának számító eseményeket, személyiségeket dolgoznak fel. Így vetítettünk már

Wittner Mária

részvételével ’56-os filmet,

Koltay Gábor

jelenlétében Wass Albertről készített alkotását, vagy éppen legutóbb a Mindszenty bíborosról szóló dokumentumfilmet –

Lezsák Sándor

felvezető gondolatait követően. A gyerekeknek is értéket kívánunk nyújtani. Az utóbbi években megfordult nálunk

Gryllus Vilmos

, a Bojtorján együttes, vagy éppen tavaly a Kolompos zenekar, de nemcsak koncerteket kínálunk a legfiatalabb korosztály számára, hanem időről időre kézműves délutánokat, ahol az évszaknak megfelelően különböző technikákkal ismerkedhetnek meg a résztvevő gyerekek és szüleik.

– Közeleg a farsang, nyilván erre is készülnek.

– Valóban, szomszédolóval kötöttük össze a rendezvényünket. Algyőről egy kulturális csoport tagjai átjönnek hozzánk, és egy-másfél órás műsort adnak. Lesz téltemető, bábuégetés, pálinkaverseny. Az asszonyok sütik a fánkot, a program résztvevőit teával, forralt borral kínáljuk, majd jöhet a helyi termelők finomabbnál finomabb házi pálinkájának versenye, amit immár ötödik alkalommal rendezünk meg.

– Az imént említett művészeken kívül kik voltak még a Közösségi Ház vendégei az elmúlt években?

– Az igazság az, hogy a mennyiséggel szemben a minőségre törekszem. A meghívottak kiválasztásánál a legfőbb szempont a hitelesség kérdése. Olyan embereket igyekszem meghívni, akik a maguk területén megkérdőjelezhetetlen értéket jelentenek. A névsor igen hosszú, így valóban csak a legismertebbeket emelném ki. Az irodalom területéről

Jókai Anna, Buda Ferenc

és

Bereményi Géza

Kossuth-díjas szerzők. A sport világából

Balczó András, Buzánszky Jenő, Vajda Attila, Molnár Tamás

és

Varga Tamás

olimpiai bajnokok, zenészek közül a Kormorán zenekar énekesnője,

Géczi Erika, Tolcsvay Béla, Sillye Jenő

koncerteztek a házban. Egyházi témában

Kiss-Rigó László

és

Gyulay Endre

püspök atyák tisztelték meg jelenlétükkel egy-egy rendezvényünket.

Melocco Miklós

szobrász,

Birinyi József

népzenekutató,

Erőss Zsolt

hegymászó szintén felejthetetlen előadásokat tartottak intézményünkben.

– Hogyan tudják finanszírozni ezeket a programokat?

– Sokan vannak, akik céljaink megismerését követően tiszteletdíj nélkül vállalják zsombói fellépésüket. Másokat pályázati forrásokat bevonva tudunk meghívni. A Közösségi Háznak jelenleg két 10 millió forintot is meghaladó sikeres pályázata fut. Az egyikben ingyenesen elérhető tanfolyamokat kínáltunk gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt: néptánc-, társastánc-, moderntánc-szakkörök, színjátszó- és citerakör, tűzzománc- és fotótanfolyam. Kézműves táborainkban – a pályázatnak köszönhetően térítésmentesen – 30-30 zsombói gyermek töltött velünk egy-egy hetet a nyári szünidőben. A másik jelenleg is működő pályázati programunk a „21. század könyvtára” címet viseli, és könyvtárfejlesztés valósul meg a keretén belül, emellett pedig fontos szerepet játszik meghívott vendégeink tiszteletdíjának finanszírozásában.

– Hogyan jut el az információ az érdeklődők részére?

– Fontos feladatunk, hogy az információ el is jusson a Közösségi Ház célközönségéhez, ezért egyszerű, ugyanakkor tartalmas weboldalunkon (

www.kultura.zsombo.hu

) mindenki számára elérhetőek programjaink. 2008-ban az önkormányzat újraalapította a Zsombói Hírmondó című újságot, mely magazin jellegű informális és kulturális kiadvány. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy mind külsejében, mind pedig tartalmában színvonalas lapot szerkeszthetünk.

– Milyen fogadtatása van Zsombón ennek az intenzív kulturális életnek?

– A ferences gimnáziumi érettségi tablónkon áll az idézet: „Őrültség semmit sem tenni, ha mindent nem tehetünk is!” Az elmúlt húsz évben felnőtt egy korosztály, mely a lehetőségre vár. Számunkra a feladatok igazi motivációt jelentenek, aminek igyekszünk legjobb tudásunk, de még inkább értékrendünk alapján megfelelni. Örülök, hogy az önkormányzat lehetőségéhez mérten maximálisan az intézmény mellett áll, biztosítva a működéshez szükséges forrásokat. Az pedig külön öröm számomra, hogy céljainkkal azonosulni is tud.

– Ki lesz a következő neves meghívott vendég?

– Márciusban – most már 99 százalékban biztos – vendégünk lesz

Szörényi Levente

, Kossuth-díjas zeneszerző, az Illés és a Fonográf együttesek frontembere, az István, a király alkotója. Mint mondtam, van kereslet erre a kínálatra, a falubelieket érdeklik a hiteles emberek.