Kiállítás a múlt évszázad szegedi festészetéről

Nyilasi Sándortól Vinkler Lászlóig, a XIX. század végétől az 1980-as évekig mutatja be Szeged festészetét a Közös értékeink című kiállítás, amely csütörtöktől látható a Reök-palotában.

Szegeden sosem volt festőiskola, úgy mint Hódmezővásárhelyen vagy Nagybányán, mégis a város képzőművészeti hagyománya történetileg legalább a tizenkilencedik század végére tekint vissza - mondta

Nátyi Róbert

művészettörténész, a tárlat kurátora az MTI-nek. A Regionális Összművészeti Központ dédelgetett álma volt, hogy bemutassa azokat a helyi alkotókat, akik bár nem biztos, hogy országosan ismertek, mégis sokat adtak a magyar képzőművészetnek. A tárlat érdekessége, hogy a mintegy száz festmény és grafika mindegyike magángyűjteményből származik, s tulajdonosaik a március 15-ig látható kiállításra adták kölcsön azokat - közölte a szakember. Az akár szubjektívnak is tűnő válogatás célja, hogy megismertesse a közönséggel azoknak a szegedi alkotóknak a műveit, akik nyitottan viszonyultak a kortárs, európai festészeti mozgalmakhoz. Bár hangsúlyozottan nem helytörténeti kiállításról van szó, a nyitott szemű látogatók több, a régmúlt Szegedet idéző érdekességet is felfedezhetnek a képeken, így feltűnik a festményeken a mára már lebontott Kálvária-kápolna vagy a mai Dóm helyén álló egykori Dömötör-templom. Az ingyenesen látogatható tárlaton bemutatott festmények között akadnak olyanok, melyek az elmúlt másfél évtized fővárosi aukcióin cseréltek gazdát, s mint többségükről kiderült, visszatértek Szegedre, de több alkotás még a szakembereknek is újdonságot jelent - fűzte hozzá Nátyi Róbert. Az érdeklődők több alkotást láthatnak a nagybányai iskolához tartozó

Nyilasi Sándortól

, a szintén az erdélyi városban tanult

Heller Ödöntől

, valamint a fiatalon elhunyt

Kukovetz Nanától

, a

Móra Ferenc

és

Juhász Gyula

baráti köréhez tartozó

Vlasics Károlytól

vagy

Vinkler Lászlótól

, akinek több nagyméretű, tasiszta, csurgatott technikával készült képével is megismerkedhet a közönség. A kiállított néhány grafikát pedig a Szegeden tanult és Angliában nemzetközi hírnevet szerzett

Buday György

készítette. Nátyi Róbert bízik benne, hogy a rendhagyó tárlat a műkedvelő látogatók mellett a szakma érdeklődését is felkelti. Szeged képzőművészetéről utoljára ugyanis csaknem negyven éve

Szelesi Zoltán

készített átfogó monográfiát, s több jelentős alkotó munkásságát sem dolgozták még föl kellő részletességgel. A szakember elmondta, terveik szerint a szecessziós palotában folytatódnak a szegedi festők életművét bemutató emlékkiállítások, melyeken eddig

Lázár Pál

és

Zoltánfy István

munkáival ismerkedhettek meg az érdeklődők.