"Csak nézni kell ezeket a rajzokat" címmel új kötet született Brenner József - művésznevén Csáth Géza - a Páciensek könyvének, valamint rajzfüzetének rajzaiból. A Szabadkai Városi Könyvtár által támogatott könyvet csütörtökön mutatták be a Somogyi-könyvtárban, és egyúttal az első emeleten egy kiállítást is megnyitottak a kötet anyagát képező alkotásokból. “Csak nézni kell ezeket a rajzokat.” Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlaszát a kötet szerkesztői - Ágoston Pribilla Valéria, a Gradska Biblioteka Subotica igazgatóhelyettese, Hózsa Éva irodalomtörténész -, valamint Dragan Rokvic, a szabadkai bibliotéka igazgatója, Szuromi Pál művészeti író és Dévavári Beszédes Valéria, az Életjel Kiadó Csáth-könyveinek szerkesztője mutatták be Száraz Ferenc moderálásában. (Az atlasz harmadik szerkesztője, Ninkov K. Olga nem tudott jelen lenni a kötetbemutatón.) Dragan Rokvic köszöntőjében elmondta: a szegedi Somogyi-könyvtár és a szabadkai bibliotéka - mely tavaly ünnepelte 120. évfordulóját - együttműködése immár negyven évre tekint vissza, s ennek egy újabb szép bizonyítéka a Csáth-rajzokból nyílt kiállítás is. Szuromi Pál Csáthról szólva egyik tanárát idézte: mit gondolunk egy olyan emberről, aki fiatalon hal meg, mint Petőfi, és az a kívánsága, hogy agyát, szívét és máját tanulmányozzák a halála után, ezzel is rámutatva az őt foglalkoztató egyik kulcskérdésre, hogy ki is volt ő valójában? Hózsa Éva úgy fogalmazott, Csáth hármas művész volt, benne a medialitás elméletei kibontakoznak és élővé válnak, ezért nem tudja a rajzokat irodalmi áthallások nélkül szemlélni, ez indokolja a kötetben a rajzok alá került Csáth-novellaidézeteket. Csáthot a lélek rejtelmei, és egyben önmaga rejtelmei érdekelték - magyarázta az irodalomtörténész, aki azt is hozzátette, a csáthi zene, képzőművészet és irodalom együtt szemlélése az író új oldalát mutathatja meg. Szuromi arra is felhívta a figyelmet, hogy Csáth Géza 16-17 éves szabadkai fiúként már döbbenetes művészi látásmóddal rendelkezett, jól érzékelte az elkövetkező művészeti irányzatokat, és saját művészetét is el tudta már ekkor helyezni a magyar és nyugat-európai mesterek között. Jól mutatja érettségét az is, hogy 16 évesen olyan állításokat vet papírra, mint hogy a festészet a gondolat alakba és színekbe öntése, vagy hogy a képzelet váltja ki az észből a gondolatot. A Somogyi-könyvtár kiállítása január 30-ig tekinthető meg. A kötetről további információkat itt olvashatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.