Kultúra

A magyar papírpénzek képes története + FOTÓK

2011. január 23., vasárnap

Bár egyre inkább az elektronikus fizetés irányába haladunk, mégis napjaink egyik legmeghatározóbb tárgya talán a pénz. Egyeseknek sok pénze van, másoknak kevés, azonban egy közös van bennünk: mindenkinek a kezében volt már papírpénz. Van aki bankban gyűjti, van aki a szalmazsákba dugja, de egyesek kizárólag szépségükért, különlegességükért gyűjtik a bankókat. A papirpenz.hu oldal létrehozóit az a gondolat vezérelte, hogy mindenki megismerhesse a magyar papírpénzeket. Közel 500 képpel és leírással mutatják be azt, hogy milyen pénzekkel fizethettek szüleink, nagyszüleink, dédszüleink.

A kezdetek

I. József 1705. december 24-én létrehozta a Wiener Stadt Banco-t, ez volt Bécs és egyben a Habsburg birodalom állami bankja. Mária Terézia idejében, 1762. július 1-jén kibocsátották az első papírpénzt; 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben, 12 millió forint értékben. A hétéves háború (1756–1763) befejezése után ezeknek a bankócéduláknak egy részét visszaváltották fémpénzekre, a többit pedig megsemmisítették. 1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. Ezeket a bankjegyeket már ténylegesen fizetési forgalomra készítették, nem lehetett átváltani bankkötvényekre, ettől függetlenül elfogadásuk viszont még nem volt kötelező. II. Ferenc (1792–1835) a franciák elleni háborúk (1792–1815) ideje alatt, 1796. augusztusában újabb bankjegyeket helyezett forgalomba 44 millió forint értékben. A háborúk ideje alatt a bankócédulák mennyisége már elérte a 92 millió forintot. 1797-ben megtagadták a bankócédulák ezüst fémpénzre való beváltását, ezért ekkor a bankócédulák elfogadása mindenki számára kötelezővé vált. A forgalomból teljesen eltűnt ezüstpénzeket, azokat az 1800-as év elején kiadott új papírpénzek váltották fel.

Kossuth bankók (1848-1849)

A magyar szabadságharc idején Kossuth Lajos saját bankjegykibocsátáson gondolkodott. 1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar bankjegy 2 forintos címletben, 1848. október 22-én jelent meg a 100 forintos, majd ezt követően 1849. március 24-én a 10 forintos bankjegy. 1848. január 1-jén az aprópénzhiány miatt megjelentek a 15 és 30 pengő-krajcáros bankjegyek is. Mivel ezek igen kis mennyiségben kerültek kiadásra, a bankókat feldarabolták, így csillapítva az aprópénz hiányát. 1849. július 27-én helyezték forgalomba Szegeden az új 2 pengő-forintos kincstári utalványt. Kossuth a török száműzetésből 1851-ben Amerikába emigrált. Még ebben az évben, New Yorkban született meg az 1, 5, 50 és 100 dolláros kölcsönjegy nyomtatásának terve, majd ezek 1852. január 1-i keltezéssel kerültek felhasználásra. Később Kossuth Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket is nyomatott.

Osztrák-Magyar Bank bankjegyei (1868-1888)

1867-ben a Magyarországgal való kiegyezés után jutottak az immár független államok abba a helyzetbe, hogy előkészíthessék az aranyvaluta bevezetését. Megalakult az Oszták-Magyar Bank, majd 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy; egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel.

A korona pénzrendszer (1892–1925)

Az 1857-es bécsi szerződés alapján a törvényes fizetőeszköz a forint volt, egészen 1892-ig. A hivatalos pénzintézet az Osztrák–Magyar Monarchia idejében, az 1878-ban alapított Osztrák-magyar bank volt. 1892-ben emelkedett törvényerőre a korona mint aranyalapú valuta. Még 1899-ben az Osztrák-Magyar Bank lett a pénzforgalom egyedüli szabályozója, ám a kötelező koronában való számítás csak 1900. január 1-jén került bevezetésre. 1918. november 1-jén véget ért az első világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott. Magyarországnak ezután saját pénzt kellett készítenie, viszont gazdasági helyzete igen rossz volt, és az 1919-ben elszakadt országok saját nevükkel bélyegezték le a korona bankjegyeket. Ez azt jelentette, hogy ezekben az országokban csak azok maradtak érvényben, amelyek az ország, esetenként az adott város, vagy bizonyos katonai csapatok bélyegzőjével voltak ellátva. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, egy évvel később már önálló jegybankként, az általa megvásárolt pénzjegynyomdával kezdte el gyártani az önálló magyar pénzeket.

A pengő pénzrendszer (1926–1946)

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint az inflációt meg kell fékezni, és pénzreformot kell végrehajtani. Az új pénznem a pengő lett, aprópénze a fillér. Átszámítási aránya: 1 Pengő = 12.500 korona, 1 pengő = 100 fillér. 1924. június 24-én az Osztrák-magyar bank, majd az Állami Jegyintézet után a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg működését. Innentől kezdve a bankjegykibocsátás kizárólagos joga volt az intézménynek, egészen 1963. december 31-ig. 1926. augusztus 25-én a korona államjegyeket pengő értékjelzéssel nyomták felül, majd megjelentek az 5, 10, 50, illetve 100 pengős bankjegyek is.

A forint pénzrendszer (1946–)

1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya a 9000/1946 ME. Sz. rendelet alapján valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. A forint átszámítási arányát 1946. július 30-án kiadott 8640/1946 ME. Sz. rendelet a következőképpen határozta meg: 1 forint = 400*1027 Pengő, vagy 400*1021 Milpengő, vagy 400*1015 B-Pengő, vagy 200*106 Adópengő A 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították, így 1 forint = 0,07575 g arany értékének volt megfelelő. Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, és innentől kezdve nem volt megállás. Magyarország jelenleg legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénze a 20 000 forintos bankjegy.

Digitális papírpénz katalógus

A folyamatosan bővülő papirpenz.huoldalain közel ötszáz bankjegyről találhatunk információkat, illetve megnézhető ezek mindkét oldala, bemutatva a hazai bankjegygyártás nem egy esetben művészileg aprólékosan kidolgozott műremekeit, köztük olyanokat is, melyek sohasem kerültek forgalomba. A portál létrehozásával az alkotók nem titkolt célja volt, hogy a pénzgyűjtésnek ezen ágát is népszerűsítsék.

Összeállította: Illés Tibor

pengő