Négy etnikum együtt ünnepel Bánátban

Jézus Krisztus születését a keresztények az egész világon ünneplik, azonban minden országnak megvannak a saját hagyományai és szokásai. Ezek közül sokuknak a jelentősége és eredete elveszett az ősidők homályában, de a szépségük titokzatosabbá teszi a téli ünnepeket. Bánátot például négy etnikum szokásai színesítik karácsony idején.

Bánát kimagaslóan multikulturális vidéke meglep bennünket a számos szokásával és hagyományával, amelyek gyökeret vetettek a térségben. Nem kivétel ez alól a karácsony sem, melyhez az itt egymás mellett élő etnikumok számos régi néphite kötődik. A román karácsony egyik legfontosabb eseménye a kolindálás. Temes megye egyes faluiban még napjainkban is őrzik a több száz éves hagyományt, ezért a kolindálásban részt vesznek a kisgyerekek és a fiatalok csapatai is, akik házról házra járnak. Karácsony első napján a kolindálók a „csillaggal” indulnak el, mely azt az égitestet jelképezi, melyet a három király követett, hogy eljussanak oda, ahol

Jézus

született. Egy másik szokás „a betlehemes játék”, amelynek keretén belül a gyerekek bemutatják a házigazda udvarában Jézus születésének a történetét. A hagyomány szerint, aki fogadja a kolindálókat, annak egy áldásos és szerencsés évben lesz része, a jólét biztosítéka, ha elsőnek férfi lép a házba.

Adventi szokások

A bánsági magyar és német közösségek számára a téli egyházi ünnepek az adventtel, vagy az Úr Eljövetelével kezdődnek. Advent első vasárnapján a katolikusok számára megkezdődik a karácsonyi böjt, amelyik négy hetet tart (az ortodox hagyomány szerint a karácsonyi böjt november 15-én kezdődik, és hat hétig tart, egész a nagy ünnepig). Ennek az ünnepnek a jelképe az adventi koszorú, amelyet kis fenyőfaágakból állítanak össze, és amelyet szalagokkal, dióval, ezüstszínű tobozokkal és négy gyertyával díszítenek. Minden vasárnap meggyújtanak egy gyertyát, egészen Szentestéig. A gyertyák azt a fényt jelképezik, amelyet a Megváltó hozott a földre. Annak érdekében, hogy a karácsony várását megédesítsék, a német közösségek adventi naptárat – „Adventskalender” – készítenek. A naptáron karácsonyig, minden napra található egy-egy ablak, amelyik mögött a gyerekek egy-egy édességet, játékot vagy a Születés történetéhez kapcsolódó képet találnak. Szintén Advent első napján egyes bánsági falvakban letörnek egy gyümölcsfaágat – cseresznye-, meggy- vagy szilvafáról – és beleteszik egy edény vízbe, meleg helyre. Ha az ág karácsonyig kivirágzik, akkor megtartják vízkeresztig, amikor a lelkész megáldja. Ezután az istálló falára helyezik, hogy megvédje a gazdaság állatait.

A szerb karácsony régi rítus szerint

A szerbek téli ünnepekhez kötődő hagyományai különlegesen szépek. A karácsonyestet a gregorián naptár szerint ünneplik: január 6-án. Egyike a hagyományoknak a Badnjak – egy fiatal tölgyfa törzse – meggyújtása a házban található sütőben, vagy újabban a templom kertjében. Ez a fiatal fa jelképezi a Megváltót és annak születését, a Badnjak elégetése pedig Krisztus szeretetének a melegét jelképezi. Azt mondják, hogy a fadarab elégetésekor felcsapó szikrák száma jelzi a házbeliek számára, hogy milyen gazdagságban lesz részük az elkövetkező évben. Egy másik, a szerbek karácsonyához kötődő szokás szerint a háziasszonyok szalmát hoznak a házba, amelyik Jézus jászlát jelképezi. A karácsony első vendége férfi kell legyen, akire búzát kell szórni, és a vendég össze kell szedje a házigazda által a szoba padlójára dobott diókat.

Nicoleta Bodiu