Jézus Krisztus születését a keresztények az egész világon ünneplik, azonban minden országnak megvannak a saját hagyományai és szokásai. Ezek közül sokuknak a jelentősége és eredete elveszett az ősidők homályában, de a szépségük titokzatosabbá teszi a téli ünnepeket. Bánátot például négy etnikum szokásai színesítik karácsony idején.
Bánát kimagaslóan multikulturális vidéke meglep bennünket a számos szokásával és hagyományával, amelyek gyökeret vetettek a térségben. Nem kivétel ez alól a karácsony sem, melyhez az itt egymás mellett élő etnikumok számos régi néphite kötődik. A román karácsony egyik legfontosabb eseménye a kolindálás. Temes megye egyes faluiban még napjainkban is őrzik a több száz éves hagyományt, ezért a kolindálásban részt vesznek a kisgyerekek és a fiatalok csapatai is, akik házról házra járnak. Karácsony első napján a kolindálók a „csillaggal” indulnak el, mely azt az égitestet jelképezi, melyet a három király követett, hogy eljussanak oda, ahol
Jézus
született. Egy másik szokás „a betlehemes játék”, amelynek keretén belül a gyerekek bemutatják a házigazda udvarában Jézus születésének a történetét. A hagyomány szerint, aki fogadja a kolindálókat, annak egy áldásos és szerencsés évben lesz része, a jólét biztosítéka, ha elsőnek férfi lép a házba.
A bánsági magyar és német közösségek számára a téli egyházi ünnepek az adventtel, vagy az Úr Eljövetelével kezdődnek. Advent első vasárnapján a katolikusok számára megkezdődik a karácsonyi böjt, amelyik négy hetet tart (az ortodox hagyomány szerint a karácsonyi böjt november 15-én kezdődik, és hat hétig tart, egész a nagy ünnepig). Ennek az ünnepnek a jelképe az adventi koszorú, amelyet kis fenyőfaágakból állítanak össze, és amelyet szalagokkal, dióval, ezüstszínű tobozokkal és négy gyertyával díszítenek. Minden vasárnap meggyújtanak egy gyertyát, egészen Szentestéig. A gyertyák azt a fényt jelképezik, amelyet a Megváltó hozott a földre. Annak érdekében, hogy a karácsony várását megédesítsék, a német közösségek adventi naptárat – „Adventskalender” – készítenek. A naptáron karácsonyig, minden napra található egy-egy ablak, amelyik mögött a gyerekek egy-egy édességet, játékot vagy a Születés történetéhez kapcsolódó képet találnak. Szintén Advent első napján egyes bánsági falvakban letörnek egy gyümölcsfaágat – cseresznye-, meggy- vagy szilvafáról – és beleteszik egy edény vízbe, meleg helyre. Ha az ág karácsonyig kivirágzik, akkor megtartják vízkeresztig, amikor a lelkész megáldja. Ezután az istálló falára helyezik, hogy megvédje a gazdaság állatait.
A szerbek téli ünnepekhez kötődő hagyományai különlegesen szépek. A karácsonyestet a gregorián naptár szerint ünneplik: január 6-án. Egyike a hagyományoknak a Badnjak – egy fiatal tölgyfa törzse – meggyújtása a házban található sütőben, vagy újabban a templom kertjében. Ez a fiatal fa jelképezi a Megváltót és annak születését, a Badnjak elégetése pedig Krisztus szeretetének a melegét jelképezi. Azt mondják, hogy a fadarab elégetésekor felcsapó szikrák száma jelzi a házbeliek számára, hogy milyen gazdagságban lesz részük az elkövetkező évben. Egy másik, a szerbek karácsonyához kötődő szokás szerint a háziasszonyok szalmát hoznak a házba, amelyik Jézus jászlát jelképezi. A karácsony első vendége férfi kell legyen, akire búzát kell szórni, és a vendég össze kell szedje a házigazda által a szoba padlójára dobott diókat.
Nicoleta Bodiu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.