Kultúra

Kavarodó hagyományaink

Kavarodó hagyományaink

2010. december 25., szombat
Kavarodó hagyományaink
A karácsonyi ünnepkör sokat változott mára, számos eleme elveszett, ugyanakkor nagy számú külföldi hatás épült be szokásaink közé, ami bizony okoz némi zűrzavart is a hagyományokat fontosnak tartó emberek körében – mondta el lapunknak Mód László, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanársegéde. „A karácsony a régi paraszti világban a mainál jóval összetett jelentéstartalommal bírt. Mostanság inkább újév napjához kötjük a különböző ételekhez kapcsolt szerencsehozó, termékenységet vagy jómódot előidéző szokásokat – és kevésbé ismert, hogy karácsonyhoz is számos hasonló kötődik. Ilyenek például a karácsonyi alma fogyasztása vagy a dió feltörése, amiből azt jósolták, egészséges lesz-e valaki vagy beteg a következő év során. Ezen szokások nagy része teljesen eltűnt vagy a jelentésük elveszett az idők során” - mesélte Mód László. A szakember érdekességként említette meg, hogy a napjaink leginkább karácsonyhoz kötődő szokásának számító karácsonyfa-állítás és ajándékozás alig másfél évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem tartozott még az ünnepi hagyományok közé. A globalizáció korszakában egyre inkább az anyagi vonatkozások (az ajándékok értéke) váltak az ünnepet meghatározó tényezővé. Azt is hozzátette, hogy a betlehemezés, kántálás vagy 26-án, István napján a regölés időnként és egyes területeken újjáélednek ugyan, de már más keretek között (például egyesületek, plébániai közösségek szervezésében) valósulnak meg, mint hajdanán.

Vallási szokások vagy babonák?

A néprajzi tapasztalatok alapján Mód László azt is elmondta: az ünnep vallási tartalma sem kezd újjáéledni, bár láthatóan sok család vesz részt az éjféli misén. „Ennek oka lehet az is, hogy az adventi népszokások jó része – a következő évi időjárást jelző Luca-kalendárium, a férj-jósló praktikák – 13-án, Luca-napon kezdődnek és a 24-én vagy az éjféli misével érnek véget. Legismertebb ezek közül a Luca-szék faragása, melyre felállva az éjféli misén lehetett meglátni a boszorkányokat. Így a népi babonákból eredő szokások átszövik a vallási hagyományokat, ünnepeket.” Néprajzi szempontból a karácsonyi ünnepkör egészen december 28-áig, Aprószentek napjáig elhúzódik. Ebből az időszakból leggyakoribb szokásként a családi összejöveteleket és ezen belül is a névnap-köszöntéseket emelte ki a szakember, hiszen sokan ünneplik ekkor nevük napját (Ádám, Éva, István, János).

Mind népszerűbb a borszentelés

„Egyetlen vallási elemet tudok említeni, amely jobban elterjedt az utóbbi időben: ez pedig a december 27-én, Szent János napján végzett borszentelés. Ehhez fontos előfeltétel volt a hazai borkultúra megerősödése. Ez az ünnepi esemény – a turisztikai vonatkozásokon túl – a bortermelők számára nemcsak egy fontos hajdani hagyomány újraélesztése, de közösségteremtő alkalom is. A szegedi dómban is ezen a napon szentelik a Csongrád megyei borokat a Szent Vince Borrend szervezésében.

Kavarodó hagyományok

Mód László arról is beszélt, mennyire összekeveredtek mára a különböző népek tradíció és ünnepi szokásai. „Nemrégiben láttam egy karácsonyi csomagot, amelynek egyik oldalán a 'Merry Christmas!' felirat és karácsonyra jellemző szimbólumok, míg a másikon a Mikulás volt látható. A mai multikulturális, globalizálódó világban a különböző eredetű hagyományok kezdenek egymásra csúszni, és ebből egy kavalkád, vagy még inkább egy zűrzavar alakul ki. Ez utóbbit az okozza, hogy egyes elemeknek és személyeknek a jóságos vonásait és az ártó jellegét egyszerre hangsúlyozzák (lásd például a Luca-kultusz kétarcúságát). Ez a keveredés a mai kor fogyasztói kultúrájára jellemző, s ezzel sajnos együtt kell élnünk. Természetesen eltérő, hogy ki mennyit érez és tart fontosnak elkülöníteni az idegen hatásokból, hiszen a hétköznapi emberek jó részének ez az egyveleg nem okoz problémát vagy félreértéseket” - összegezte Mód László.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.