Megújult a szegedi Varga Mátyás Ház, a Móra Ferenc Múzeum színháztörténeti kiállítóhelye, amelyet a legendás színházi díszlettervező, grafikus és iparművész születésének századik évfordulójára, december 1-jére nyitottak meg újra a hosszú szünet után.Varga Mátyás a 20. század legnagyobb magyar díszlettervezője volt, a Móra-múzeum feladata most az, hogy átmentse a tőle megmaradt kincseket - az alkotó által készített tervrajzokat, kerámiákat stb. - a 21. századba - mondta Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense. A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház 1987. augusztus 1-jén nyílt meg. A 80-as években Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint újították fel az épületet. A háromszintes kiállítóház közel 300 négyzetméteres területén Varga Mátyás hat évtizedes munkásságának bemutatásán keresztül a magyarországi színháztörténet egy jelentős szeletéről alkothatnak képet a látogatók. Varga Mátyás, a Kossuth-díjas érdemes művész december 1-jén lenne százesztendős. A róla elnevezett színháztörténeti kiállítóhely napjainkra igen rossz állapotba került, ezért megújítását a fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat közel másfél millió forinttal támogatta. "Csipkerózsika-állapotban találtuk itt az épületet, amely kiállítóhely, de lakás is, kicsit privát, kicsit műterem, melyben sok a személyes mozzanat" - jellemezte a Varga Mátyás Házat Ibos Éva művészettörténész, a kiállítás rendezője. A falakon Varga Mátyás díszlettervei láthatók, valamint megcsodálhatók kerámiamunkái, grafikái is, a tárlat anyagából nem hiányoznak Varga Mátyás filmlátványtervei sem például a Liliomfihoz, vagy az Árvácskához. A kerámiaalkotásokat és a grafikákat azonban főként saját kedvtelésére művelte a művész - mondta el a szerdai sajtóbejáráson a művészettörténész. Hozzátette: a díszlettervező a teátrum szürke eminenciása, a színházzal legtöbben a színészeket azonosítják, pedig például egy mű alaphangulatát legelőször a díszlet adja meg. A rendezési koncepció a műteremlakás és a személyes élettér érzékeltetése volt. A tárlatra ellátogatók megismerhetik a művész színházi munkáját, bepillantást nyerhetnek abba, hogy milyen ízlés diktálta a színpadképet 40-50 évvel ezelőtt, s felidézhetnek olyan előadásokat, melyeket egykoron például a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthattak. A háromszintes épületben több mint százharminc alkotással találkozhat a közönség: mintegy hetven díszletterv, harminc grafika, húsz fotó és néhány kerámia mutatja be átfogóan az egész életművet, amely - a 2002-ben elhunyt művész végakaratának megfelelően - így egy helyen látható. A Kossuth-díjas díszlettervező, Szeged díszpolgára pályája során több mint ezerötszáz színházi előadás, mintegy félszáz film és több mint 20 tévéjáték díszletét készítette el. Dolgozott több vidéki és fővárosi magánszínháznál, a Nemzeti Színháznál és Kolozsvárott. Szegeden készített díszleteket a színház és szabadtéri játékok számára is, amelynek kezdettől legnagyobb szcenikai szakértője volt. Az Iparművészeti Főiskola díszlettervező tanszékének tanszékvezető tanáraként tervezőgenerációkat nevelt a színpadépítés tudományára. Számos grafikai, kerámiai kiállítása volt. 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott, 1970-ben a Nemzeti Galériában életmű-kiállítása volt. A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóháznak otthont adó épületet életművével együtt a nyolcvanas években adományozta Szeged városának.
