Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei V.

„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei V.

2010. december 20., hétfő
„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei V.

BorABC 14.

Sorozatunkkal azoknak szeretnénk útmutatást adni, akik most ismerkednek a borokkal, a borok ízvilágával. Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal a Villányi, a Bükkaljai és a Mátrai borvidékkel ismerkedhetnek meg.

Villányi borvidék

A Villány-Siklósi borvidék Magyarország elsőrendű vörösbortermő vidéke. Feltehetőleg a rómaiak foglalkoztak először szőlőtermesztéssel a környéken. Ezt bizonyítják azok az ásatások, melyet Nagyharsánynál végeztek: egy római ház és gazdaság maradványaira bukkantak, melynek egykori gazdája oltárt állíttatott házi szentélyében a bor istenének, s a felirat szerint kb. 40 hektárnyi földön telepített szőlőt fiának, Venatusnak. Külön érdekesség, hogy egy szarkofágban még bort is találtak: Egy hálófonatos üveg őrzi a magyar borok legrégibb elődjének maradványait. A rómaiak után a magyarok folytatták a szőlőművelést. A hagyomány szerint ehhez a vidékhez köthető a magyar borászat kezdete. A török megszállás hosszú ideje alatt a délvidéki falvak nagy része elnéptelenedett, csak Siklós várának környéke menekült meg a pusztítástól. A törökök kiűzése után szláv telepesek érkeztek a környékre, akik magukkal hozták az első vörösborszőlő fajtát, a Kadarkát, mely a balkán félszigetről származik. A XVIII. század elejei kadarkatelepítés után rövid idő elteltével az ország valamennyi borvidékén ismert lett a Kadarka, ahol vörösbort termeltek. XVIII. század végén német telepesek érkeztek a borvidékre. Ők honosították meg a Kékoportó fajtát, amit Ausztriából hoztak magukkal. A filoxéra vész után újabb szőlőtelepítésekbe kezdtek. Ekkor derült ki, hogy a talaj és klímaviszonyok a Kékfrankos számára is kiválóan alkalmasak, s így azóta már ezt a szőlőfajtát is egyre nagyobb területen termesztik. Bár a borvidék elsősorban vörösbortermő vidék, jelentős tradíciója van a fehérboroknak is. A borvidék két körzetre tagolódik. Villányban vörösborszőlő fajtákat, Siklóson pedig fehérborszőlő fajtákat termesztenek. A borvidék legfontosabb bortermő területei Villány, Villánykövesd, Kisharsány, Nagyharsány és Siklós. A borvidék területe: 1600 ha, talaja változatos. A legnagyobb részén vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz borítja a felszínt. Klímája mediterrán jellegű. A nyár forró és száraz, a tél nem túl hideg. A jégesők elég gyakoriak, melyek elég komoly károkat tudnak okozni a szőlőkben. Vörösborszőlő fajták közül: a Kékfrankos, a Merlot, a Bíbor kadarka, a Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon, a Kadarka, a Kékoportó és a Zweigelt. Fehérborszőlő fajták közül: az Olaszrizling, az Ottonel muskotály, a Furmint, a Hárslevelű, a Rajnai rizling és a Chardonnay. Villányi Nagyburgundi, Villányi Cabernet, Villányi Kékfrankos, Villányi Kadarka, Villányi Hárslevelű, Siklósi Olaszrizling, Siklósi Chardonnay. A Villányi vörösborok általában nehezek, testesek, magas alkoholtartalom és különösen magas tannintartalom jellemzi őket, jellegzetes, intenzív bukéjuk miatt könnyen felismerhetők.

Bükkaljai borvidék

A Bükkaljai borvidék Magyarország egyik legfiatalabb borvidéke. Egy 1313-ból való feljegyzésben tesznek először említést a szőlőről, mert a város egyik fő bevételi forrása volt. A középkorban igen fejlett pincehálózat alakult ki Miskolcon. A miskolci pincék olyan híresek voltak, hogy Európa több városából és több magyarországi borvidékről is – többek között Tokajról – szállítottak ide mustot, hogy azokat itt érleljék borrá, majd később külföldön értékesítsék. Mivel az itt termelt borok igen magas savtartalmúak, a XIX század elejétől pezsgő alapbort adó szőlőtermesztéssel kezdtek el foglalkozni, melyhez Olaszrizlinget és Furmintot használtak illetve használnak a mai napig. Bükkalját csak 1970-ben nyilvánították önálló borvidékké, a kezdetektől fontos szerepet játszott a hazai bortermelésben, s fejlődése a mai napig töretlen. A borvidék főbb bortermő területei Miskolc, Bükkaranyos, Kács, Tard, Bogács, Cserépváralja. területe: 1100 ha. Főként rioliton és riolittufán, valamint löszön és nyiroktalajon kialakult barna erdőtalaj borítja a felszínt. Napfényben gazdag, némileg hűvösebb a déli borvidékeknél, ami sajátos szőlőillatot eredményez, és kedvező hatással van a borok finom savainak alakulására. Az éves csapadékmennyiség 550-600 mm között mozog. Fagykárokkal csak nagyon ritkán kell számolni. A bükk hegység a délkeleti lejtőkön fekvő szőlőültetvényeket védi az északról hideg levegőt hozó szelektől. Bükkalja elsősorban fehérbortermő vidék, az utóbbi években mégis egyre nagyobb számban jelennek meg a vörösbort adó szőlőfajták. Fehérbort adó szőlőfajták közül: az Olaszrizling, Leányka, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Chardonnay, Zenit, Zengő és a Cserszegi fűszeres. Vörösbort adó szőlőfajták közül: a Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon. Az itt termelt borok magas savtartalmúak és különleges illatúak. A borvidék területe mára elérte a 2200 ha-t, köszönhetően a folyamatos telepítéseknek, a vállalkozó kedvű beruházóknak és a támogatási lehetőségek kihasználásának. A szőlőültetvények a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi-hegységet kísérő domboldalakon, lankákon és platószerű területeken, valamint a Kisalföldhöz tartozó Komárom-esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, Nyugaton a Kisalföld határolja, s két körzetre oszlik: az ászári és neszmélyi régióra. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a kontinentális éghajlat óceáni mérséklő hatása kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütéses órák száma 2200 óra/év, az évi középhőmérséklet 10 °C, a csapadékmennyiség 600 mm körüli. Szőlőterületei többnyire 150-300 m tengerszint feletti magasság között találhatók. A lejtés kitettsége szerint leggyakoribb a DNy-i és déli fekvés. A borvidék sajátossága, hogy a viszonylag alacsony hegyek oldalain és hátain az árnyékolás kismértékű, és valamennyi terület szinte egész nap fürdik a napfényben. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Uralkodó típusai a löszön kialakult barna erdőtalajok gyakran erodált területei. Az Ászár-Neszmélyi borvidék neves borait adó tradicionális fajták mára jórészt kicserélődtek. Az 1970-es évek második felétől egészen napjainkig jelentős fajtaszerkezet-változás állt be. A borvidék ez idő szerinti legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld Veltelini, az illatos bort adó fajták közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnairizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot Noir fajtákkal találkozhatunk. Az itt termelt borok magas savtartalmúak és különleges illatúak.

Mátrai borvidék

A Mátraaljai borvidék hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű, kötött talajú borvidéke. Szőlőtermesztésének története a keltákig vezethető vissza, akik igen fejlett civilizációt hoztak létre a környéken, s minden erejüket és tudásukat belefektetvén megalapozták Mátraalja szőlőtermesztésének történetét. István király uralkodása idején már összefüggő szőlőbirtokok voltak Mátra napfényes lankáin, az István által alapított egyházi szervezetek munkájának köszönhetően. A török megszállás szerencsére nem vetette vissza a termelést és nem okozott nagy károkat. A vidék borai olyan híresek lettek a gyöngyösi kereskedők révén, hogy a török megszállás alatt II. Mátyás külön kiváltságlevélben biztosított vám és adómentességet a Bécsbe szállított gyöngyösi borok számára. A XIX. századi filoxéra vész már nem kímélte a szőlőket, nagy pusztítást okozott, de a helyiek akaratának köszönhetően Mátraalja rövid időn belül visszanyerte eredeti állapotát. A borvidék azóta is szépen fejlődik, s évről évre gyarapodik területe. A XX. század első felében a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje világhírnévre tett szert, 2002-ben pedig a nagyrédei Szőlőkert Borászati Rt-t választották az „Év Pincészetévé”. A borvidék főbb bortermő községei Gyöngyös, Visonta, Gyöngyöstarján, Domoszló, területe 6000 ha. Talaja változatos. Leginkább meszes barna erdőtalajokkal találkozhatunk, illetve pár helyen köves víztalajok, humuszos homoktalajok borítják a felszínt. Klímája kiegyenlített. A nyár meleg, a tél enyhe. Az északi borvidékekhez képest napfényben gazdagabb terület, mely elősegíti a szőlőszemek beérését. Az éves csapadék mennyisége 600 mm körül alakul, melynek többsége a nyár elején esik. Borai az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Leányka, a Chardonnay, a Tramini, az Ottonel muskotály, a Rizlingszilváni, a Zweigelt és a Kékfrankos, Abasári Rizling, Gyöngyösi Tramini, Kompolti Muskotály, Verpeléti Leányka, Visontai Olaszrizling, Gyöngyösi Merlot, Debrői Hárslevelű. Az itt termelt borok aromában és illatban gazdagok, magas sav és alkoholtartalmúak. A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg Borlexikonunkat!Előző rész: „Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei IV.A következő részben: Magyarország borvidékei VI. (Forrás: users.atw.hu/iboksz, www.bor.specia.hu, www.borocska.hu, bor.wyw.hu)

Összeállította: Illés Tibor

borkultúra borivás bor borvidékek

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo