Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei III.

„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei III.

2010. december 16., csütörtök
„Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei III.

BorABC 12.

Sorozatunkkal azoknak szeretnénk útmutatást adni, akik most ismerkednek a borokkal, a borok ízvilágával. Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal az Etyek-Budai, a Móri, a Pannonhalma-Sokoróaljai és a Somlói borvidékkel ismerkedhetnek meg.

Etyek-Budai borvidék

A terület csak 1990 óta rendelkezik borvidéki ranggal, szőlőtermesztésének évszázados hagyományai vannak. Európa-szerte ismert volt például a Buda-Sashegyi Kadarka, melyet Fekete Kadarkából készítettek. Hasonlóan sok más dunántúli borvidékhez, itt is sok sváb szőlőmunkás telepedett le, kihasználva a Duna nyújtotta szállítási lehetőségeket. A folyópartra épült pincészeteket ekkor még vörösbor töltötte meg, de főleg a filoxéra után, áttértek a fehérbort adó szőlők termesztésére. Elsősorban pezsgő-alapbort adó vidék. A profilváltást Törley József felismerése hozta, aki kiváló lehetőséget talált a korán szüretelt, magas savtartalmú bogyókban. Pezsgőüzeme világhírűvé tette a borvidéket. A jelenleg Hungarovin Rt. tulajdonában lévő korszerű ültetvényeknek és a rajtuk termett minőségi fajtáknak köszönhetően emelkedett Etyek-Buda borvidéki rangra. Az Etyek-Budai borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Kiváló pezsgő-alapbort termelő vidék, melynek jelenlegi területe körülbelül 1900 hektár. A korábbi területekhez Pest megye nyugati, jó bortermelő helyeit is hozzá csatolták, így alakítva ki jelenlegi arculatát. A borvidékre jellemző a kis hőingás és a sokféle domborzati elem következtében kialakult változatos mikroklíma. Az évi középhőmérséklet alacsony, fagykárral pedig, ha elvétve is, de számolni kell. Az éves csapadék mennyisége 550-600 mm, melynek eloszlása kedvező, és egyenletes. Jellemző a borvidékre az állandó légmozgás. Talaját a meszes alapkőzeten kialakult barna erdőtalajok adják. A térség ökológiailag egyaránt alkalmas a magas minőséget adó, és a pezsgő-alapbort adó szőlő termesztésére is, napjainkban azért még ez utóbbi a jellemző. Legnagyobb területeken a Chardonnay-t, az Olaszrizlinget, és a Zöld Veltelinit termesztik, de szorosan mögöttük állnak a Rajnairizling, Szürkebarát, Zenit, Rizlingszilváni, Pinot Blanc és Zalagyöngye fajták is. A vörösbort adó szőlőt a Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt és Pinot Noir fajták képviselik, igaz elenyésző százalékban.

Móri borvidék

A Móri borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Viszonylag kis borvidék, melyhez mindössze hat település tartozik. Jelenlegi területe 1000 hektár. Ennek a történelmi borvidéknek a mikroklímájára, uralkodó szélirányára, meglehetősen rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. Éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az éves középhőmérséklet 10°C. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. A már Nagy odafigyelést kíván a növényvédelmi technológiák terén. Talaja többnyire löszön kialakult barna erdőtalaj és oligocén homok. Az „Ezerjó Hazája”-ként is ismert Móri borvidék nagy múlttal, évszázados hagyományokkal bír. Bizonyított tény, hogy a szőlőtermesztést a rómaiak alapozták meg, így a honfoglaláskor ide telepedő törzsek, itt már virágzó szőlőkultúrát találtak. A borvidék fontosságát bizonyítja, hogy 1080 körül I. László király az egri püspökségnek adományozta a települést, melyet 1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolt. Az 1960-as évekre, az ültetvények több mint 90%-át, a fejművelésű Ezerjó adta. Termesztése, illetve a szőlőtermesztés technológiája, az utóbbi negyven évben nagy változáson esett át. Ma már csak elvétve találkozhatunk a hagyományos gyalogszőlővel. Helyét, a széles soros, magasművelésű, huzalos támrendszeren termesztett, kevésbé rothadás- és fagyérzékeny fajták vették át. A jelenleg érvényben lévő, ajánlott fajtajegyzék a következő: Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Tramini. A Móri borvidéken termesztett borok jellegzetessége a magas alkoholtartalom, a tüzesség és a lassú öregedés. Bár a borok erősen savas jellegűek, a nagy test kiválóan kompenzálja ezt. Mór különálló borvidékké nyilvánítása fontos szerepet játszott abban, hogy a tájhoz mindvégig hűséges Ezerjó, továbbra is betölthesse az őt megillető helyet Magyarország szőlőtermesztésében és borászatában.

Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék a Pannonhalmi dombság észak észak-nyugat, dél, dél-kelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Szent István király pannonhalmi alapító levele az első írásos emlék, ami utal a bortermelésre. A szelíd lankák, a pannonhalmi apátság impozáns, Győrben is látható épületegyüttese a Kisalföld peremének egyik különlegessége. A szőlőtermesztés elterjesztésében nagy szerepe volt az olasz és francia telepeseknek és a szerzetesrendeknek. A három vonulat mentén a községek részben a domboldalakon, részben a völgyek védelmében helyezkednek el. A térségben a telek enyhék, fagykárok ritkán fordulnak elő. A dombvonulatok kedvező fekvésű termőhelyein mérsékelten meleg és száraz és mérsékelten hűvös mikroklimatikus körzetek alakultak ki, amelyek a szőlőtermesztés számára igen kedvezőek. A csapadék eloszlása viszonylag jó, a csapadék nagyobbik fele a szőlő tenyészidejének első felében hullik le. A szőlőterületek döntő többsége agyagbemosódásos barna erdőtalajokon illetve barnaföldeken található. A domborzati és talajtani sajátosságok miatt eróziós károkkal is számolni kell. A borvidéken jelenleg csak fehér borszőlőfajtákat termesztenek. A fő fajta az Olaszrizling. A telepíthető fajták száma nagy: Chardonnay, Királyleányka, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Cserszegi Fűszeres, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc. Az itt termelt borok illatosak, zamatosak, testesek. Különösen kiemelkedik az Olaszrizling jelleges szép megjelenése, de a többi fajta is minőségi bort ad.

Somlói borvidék

Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a „nászéjszakák borának” is titulálják. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. Híres bor a somlói Furmint és a somlói Juhfark is. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 1158 ha. A borvidékbe tartozó települések száma kilenc. A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki, és ez lehetővé teszi az északi oldalon való sikeres szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyiroktalajok és vasas anyagtalajok is előfordulnak. A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek: Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb. A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a Furmint, Juhfark, Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc. Az itt készült borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek. A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai. A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg Borlexikonunkat!Előző rész: „Borban az igazság…”: Magyarország borvidékei II.A következő részben: Magyarország borvidékei IV. (Forrás: users.atw.hu/iboksz, www.bor.specia.hu, www.borocska.hu, bor.wyw.hu)

Összeállította: Illés Tibor

borkultúra borivás bor borvidékek

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo