115 éve halt meg a dinamóelv megalkotója

Több mint száz év telt el a világhírű magyar feltaláló és bencés szerzetes, Jedlik Ányos halála óta, találmányaiba azonban a mai napig is úton-útfélen belebotlunk. A szódavíz és a dinamóelv feltalálójának szobrát számos városban, többek közt szegeden a panteonban is megtalálhatjuk.

A feltaláló

Jedlik Ányos István

néven látta meg a napvilágot a szlovákiai Szímő településen 1800 január 11-én. Fiatal korától kezdve érdeklődött a természettudományok iránt, foglalkozott kémiával, elektrokémiával (elemekkel), később elektromosságtanban volt sok alkotása, és kiemelkedőek voltak az optikai kísérletei. Földműves szülők gyermekeként a papi hivatás jelentette az egyetlen felemelkedési lehetőséget, így 17 éves korában szerzetesnek jelentkezett.

Nemzetőr és fizikus

20 évesen a győri líceumban tanult, majd Pesten doktorált, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. A győri gimnáziumban, majd pedig a líceum fizika tanszékén kezdett el tanítani, első találmányai is itt születtek meg. Győr után sokfelé tanít, megfordult a Pozsonyi Királyi Akadémián, tanulmányutakat tesz Ausztriába is, végül a pesti királyi tudományegyetemen bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője lesz a forradalomig. A szabadságharcból ő is ki szerette volna venni a részét, nemzetőrnek állt. Nagyon tevékeny, szorgos embernek tartották, ahol tudott segített. Pest ostroma alatt az egyetemi szertárat az ő segítségével sikerült kimenekíteni az ágyútűzből, jelentős értékeket megóvva. A szabadságharc bukását követően csak német nyelven taníthatott tovább, idejét ekkor tanulmányok írására fordította. Ekkor jelent meg például a Természettan elemei, valamint a Hőtan és a Fénytan című munkái, melyek nagy elismerést váltottak ki az akadémián is. Végül a győri rendházba vonult nyugdíjba, ahol szellemi frissességét megőrizve folytatta a munkáját, amennyire egészsége és a szűk hely engedte. 1895 december 13-án, hosszú és sikeres élet után hunyt el.

Hagyatéka

Tevékeny élete során Jedlik Ányos számos tudományágba ért el jelentős eredményeket. 1826-ban szódavizet állított elő, később az ő tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, ami sajnos elég hamar csődbe is ment. Egy korai elektromotort is készített, ami az elektromos hajtású mozdonyok, valamint a mai elektromos autók elődje. A leghíresebb találmányának tartott dinamó működési elvét ő fedezte fel, a jelentőségét azonban nem ismerte föl időben, és 1867-ben

Werner Siemens

és

Charles Wheatstone

nyújtott be rá szabadalmat. A kondenzátorokat összekapcsolt csöves villámfeszítőjét a Bécsi Világkiállításon is bemutatták, ezért a találmányáért a Haladásért éremmel is kitüntették. Emlékét őrzi a szülőfalujában, Szímőn megnyitott Jedlik-múzeum, valamint országszerte több szobor is. A Magyar Szabadalmi Hivatal és vele párhuzamosan a szímői Jedlik Ányos Társaság évente egy alkalommal Jedlik-díjakat oszt ki.

Illés Attila