Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Drakula apja sem tudott segíteni Várnánál

Drakula apja sem tudott segíteni Várnánál

2010. november 10., szerda
Drakula apja sem tudott segíteni Várnánál
566 évvel ezelőtt, 1444. november 10-én szenvedett történelmi vereséget a nagyrészt magyarokból álló keresztény sereg Várna mellett a két és félszeres oszmán haderővel szemben. A csatát I. Ulászló halálrohama döntötte el, Hunyadi ezután kénytelen volt visszavonulni.I. Ulászló uralkodásának ideje alatt Magyarország több sikeres támadást is vezetett az egyre inkább erőre kapó és Európa felé terjeszkedő Oszmán Birodalom ellen. A "hosszú hadjárat" lezárásaként, a drinápolyi békével a két ország szüneteltette konfliktusait, a sikeren felbuzdulva azonban a magyar nemesség újabb támadó hadjáratot sürgetett. A pápa kiátkozással is megfenyegette I. Ulászlót, amennyiben nem védi meg a kereszténységet.

Hiányos összefogás

A lengyel nemesség azonban nem támogatta a tervet, innen a király csupán 2000 zsoldos katonát tudott összeverbuválni a hadjárat megindítására. A megalakult, nagyjából 15000 lovasból és 2000 harci szekérből álló sereg élére Hunyadi János állt, az ő vezetésével indultak meg a Duna völgyében lefelé, a Fekete-tenger irányába. Megostromolták, majd bevették Orjahovót és Nikápolyt is, ahol feltöltötték a készleteket és bevárták az erősítésnek érkező havasalföldi fejedelmet, Vlad Dracult. Karóbahúzó Vlad apja négyezer katonával segítette ki Hunyadiékat. Ekkorra azonban II. Murád a török seregek élén már átkelt Európába: ez a velencei hajósok tétlenségének volt köszönhető, akik ugyan ígéretet tettek I. Ulászlónak a szorosok védelmére, mégsem akartak tengelyt akasztani az egyre erősödő birodalommal. A keresztény seregek így Várna mezejét választották a csata helyszínéül.

A csata

Hunyadi szokásához híven offenzív megmozdulást tervezett. Úgy vélte, hogy ha szétverik az ellenség szárnyait, utána a centrumban álló janicsárokkal is elboldogulnak. A keresztény sereg létszámban ugyan jelentősen alulmúlta az 50 ezer fős török haderőt, Hunyadiék azonban a kor legmodernebb eszközeit vetették be ellenük, huszita harci szekereket és tüzérséget is használt. November 10-én hajnalra a keresztények kezdték meg a támadást. A szárnyakra koncentráltak, Hunyadiék a királlyal és Vlad Dracul seregeivel megfutamították a könnyűlovas szpáhikat. Mind a két oldalt elverték a törököt, a neheze azonban még hátra volt: a hírhedt janicsárok sorfala középen még teljesen érintetlen maradt. I. Ulászló ezután (ahogy a kortárs krónika írta) „ifjonti hévvel” a janicsároknak vetette magát, és alig 500 fős lengyel és magyar lovasokból álló testőrségével áttört ugyan, de bekerítették és megölték. Levágott fejét lándzsára tűzve hordozták körbe, ami a keresztények seregén általános pánikot okozott, Hunyadi pedig kénytelen volt visszavonulni. A csatát ugyan II. Murádék nyerték, erejük fogytán azonban nem tudták felmorzsolni a szétszóródott keresztény hadakat, Hunyadi elkerülte a totális vereséget. 1453-ban Konstantinápoly elestével végül megnyílt az út az Oszmán Birodalomnak Európa felé.
Hunyadi László Oszmán Birodalom várnai csata Várna I. Ulászló

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo