Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

A szegedi Fogadalmi templom - 17 év építkezés és a nagyszabású avatóünnepség

A szegedi Fogadalmi templom - 17 év építkezés és a nagyszabású avatóünnepség

2010. október 23., szombat
A szegedi Fogadalmi templom - 17 év építkezés és a nagyszabású avatóünnepség

IV. rész

1930. október 24-én, nyolcvan évvel ezelőtt szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya Fogadalmi templomot. Az évforduló kapcsán négyrészes cikksorozatban idézzük fel a templom építésének 50 évét a fogadalomtól a felszentelésig. Az alaprajzon tervezett módosítás minimálisnak tűnik, következménye, annál nagyobb. Schulek a homlokzatot és a tornyokat egy síkban tervezte elhelyezni és a főhajó homloksíkját két szárnyfal segítségével összekapcsolta a tornyokkal, az előcsarnok árkádjait pedig öt bejárati nyílással az egész homlokzaton végigvitte.

A háború közbeszól

Érthető, hogy ezek után még nehezebb a módosító indítványok keresztülvitele a fogadalmi templom bizottságban és a közgyűlésben. Az építkezés azonban ennek ellenére tovább folyik, mígnem a minden építőmunkát megszüntető rombolás, az első világháború be nem rekeszti. Az építő Ottovay és Vinkler cég vezetői is bevonulnak katonának, s a végelszámolást is csak hazatérésük után 1918. novemberében tudja velük elvégezni a tanács. A tornyok addig elért magasságát a Szózat sorai jelzik, melyeket 1923-ban, az építkezés folytatásakor helyeztek el: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”. A továbbépítés gondolata 1921-ben vetődik fel újra, amikor az 1882-es születésű fogadalmi templom bizottság újjáalakul. Bár az inflációs idők nem kedveznek a nagyobb lélegzetvételű, stabil pénzügyi tervet igénylő beruházásoknak, már ekkor felveszik a kapcsolatot Foerkkel, hogy dolgozza ki az építés továbbfolytatásának tervét. A templom építési munkáinak folytatását vetítette elő az is, hogy a Trianoni fájdalmas határmegvonás miatt át kellett szervezni az egyházmegyéket, a korábbi Csanádi egyházmegyéből Szeged-Csanádi egyházmegye lett és székhelyét Temesvárról Szegedre helyezték át. 1921-ben ismét gyűjtés indult a templom elkészítésére, a városban jótékony előadásokat, kiállításokat szerveztek, melyek bevételét a templomépítésre fordították. A város újabb 2,5 ezer hold közlegelőt ad bérbe, amelynek díjaként befolyó stabil „búza-valuta” biztosítja, hogy 1923-ban újra elkezdhetik az építkezést, amely – ha nem is a háború előtti ütemben – így mégis előre halad. 1924 nyarán elkészült a kupola, majd a keleti, végül a nyugati torony. Ezek után a bekövetkezett gazdasági válság vetette ismét vissza a templom ügyét. A Szent Dömötör templomot fokozatosan bontották, a korabeli, archív képeken jól látszik, hogy sokáig megmaradt a barokk templom egy része és mögötte óriásként nőtt ki fokozatosan a földből a Fogadalmi templom. Időközben a boltozat megrepedt, a tornyok elhajoltak, a hibát azonban gyorsan kijavították. 1928-tól ismét tempósabb ütemben folytatódott a kivitelezés. A felvett félmillió pengős váltókölcsön pedig biztosította a belső berendezés adományokból meg nem valósítható részének anyagi fedezetét is. A templom azonban csak 1930 őszére készült el annyira, hogy október 24-én fölszentelhessék.

Templomszentelés és iskolaavató

A fogadalom után 50 évvel sor került az ünnepélyes felszentelésre. Az ünnepség öt napos volt, amelynek keretein belül nem csak a templomot, hanem a Rerrich Béla tervei szerint megvalósult, a templomot övező épületegyüttes, a felújított Szent Dömötör torony és a velencei Szent Márk tér méreteivel megegyező, tekintélyt parancsoló Dóm tér is átadásra került. A templomban elhelyezték a Glattfelder Gyula püspök által Muranoból hozott Szent Gellért ereklyét, amit a csanádi püspök kérésére Velence pátriárkája Lafontaine Péter kardinális ajánlott fel. A szegedi Díszközgyűlés délben, a város iránt tanúsított szeretete és támogatása elismeréséül Klebelsberg Kunót díszpolgárává avatta. A kultuszminiszter ígéretet tett, nem elégszik meg azzal, hogy Szeged művelt város legyen, hanem gazdaggá is akarja tenni. Délután Horthy Miklós kormányzó jelenlétében került sor a rókusi városrész elemi iskolájának ünnepélyes átadására. Ez a tanoda az ötezredik volt Klebelsberg hatalmas iskolaépítési akciójában. A miniszter avatóbeszédében kiemelte: „A trianoni nagy szerencsétlenségből azt a következtetést vontuk le, hogy a nemzet széles rétegeit telíteni kell műveltséggel (…) A magyar kultúrpolitikának egyik sarkalatos elve, hogy a magas műveltséget párhuzamosan ápoljuk, s így nem véletlenség az, hogy néhány órán belül egyszerre avatjuk a szegedi egyetemet és szimbolikusan az ötezer népiskolát.”

Szentmise és téravató

A felszentelési misét Angelo Rotta pápai nagykövet pontifikálta fényes papi segédlettel. Másnap, október 25-én Serédi Jusztinián hercegprímás celebrált ünnepi szentmisét, a szentbeszédet Glattfelder Gyula megyés püspök mondta el, és az eseményeket a rádió is közvetítette. A misén részt vett Horthy Miklós kormányzó és felesége. Ekkor hangzott fel Dohnányi Ernő Szegedi miséje, amely a kultuszminiszter által kiírt zenei pályázat nyertese volt. Az alkalomra írt pompás misét 200 fős énekkar, 50 fős zenekar mutatta be. Klebelsberg a zeneművet Liszt Koronázási miséjéhez hasonlította. „...Megszámlálhatatlan sokaság és példás szervezettség, kiválóan felépített rendszerben fenntartott rend. Mindenki izgatott, alig néhány pillanat és felharsan az orgonán Kőnig Péter diadalmas Fanfar-Eccesacerdos-a. Néhány perc még, aztán megszólalnak az ünnepi mise első akkordjai. Dohnányi Ernő a komponista hatalmas gesztussal inti be a 200 tagú énekkart az Introitus megkezdésére és a pályadíjnyertes mű kibontja szárnyait...” – írta a Délmagyarország. Ezt követően került sor a Dóm téri épületegyüttes és Nemzeti Emlékcsarnok, a Pantheon felavatására. „Az egyetértésből a kis dolgok is nagyra nőnek, a széthúzás esetén a legnagyobbak is romba dőlnek” – idézte fel ekkor Klebesberg a római bölcselőket. Horthy Miklós kormányzó a Nemzeti Emlékcsarnokban ünnepélyes keretek között elhelyezte el az egyetem zárókövét, a következő jelmondat kíséretében: „Légy erős vára a magyar tudásnak és hirdetője a magyar dicsőségnek!” A Dóm téren díszes menet indult az egyház, a város, az egyetem és alkotók részvételével. Megkondultak a város és a Fogadalmi templom harangjai, és ágyúlövések is dördültek.

„Klebesberg gyönyörű műve”

Kertész K. Róbert, kultuszállamtitkár így írta le az eseményt: „Klebelsberg vezette az alkotók menetét, mellette haladtak a dóm és a tér építőművészei, Foerk és Rerrich, a Szegedi mise alkotója, Dohnányi, utána többi alkotók, festők, szobrászok, iparművészek, építőmesterek, orgonaépítők, pallérok, szakiparosok, előmunkások hosszú menetben, az utolsó napszámosig, mind-mind valamennyien, akik részt vettek a közös nagy munkában, akiket mind mint alkotó munkatársait vezette az államfő elé. A virágba borult hatalmas tér megtelt az ünneplőkkel, ezrek ajkán szállt a magasba a nemzeti imádság, s a teret betöltő tömeg – az államfő, a kormány tagjai, törvényhozók, egyházi főméltóságok, a papság, a város képviselői, az egyetemi küldöttek, a diákság, a polgárság – egyetlen felemelő közös érzésben forrott össze, a nemzeti erők összefogása Klebelsberg gyönyörű művének láttára…” Az épületegyüttes és a magyar szellem előtt tisztelgő Szegedi Pantheon jelentőségét Klebelsberg így fogalmazta meg: „Egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel magához a nemzeti géniuszhoz kapcsolja.” Az állam, Klebelsberg, az egyház, Glattfelder püspök és a Somogyi Szilveszter polgármester vezette elöljáróság példaszerű összefogása élesztette újjá a várost. Az árvízben rommá lett és a trianoni országcsonkítás következtében perifériára sodródott mezővárosból a világra nyitott, egyetemi, egyházi, tudományos és kulturális központ lett. A monumentális épület megvalósulása a 20. század magyar templomépítészetének egyik legnagyobb sikere és a kor egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az egyetlen székesegyházunk, amely teljes egészében a 20. században épült, hiszen a magyar történelem utolsó, viharverte 100 éve nem kedvezett az ehhez hasonló, impozáns egyházi épületeknek. A fogadalmi templomnak tervezett, hálából épült templom időközben a térség egyházi központjává, püspöki székesegyházzá vált.

A Szegedi Szabadtéri Játékok

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula vetette fel, és a gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A „főpróbára” a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén, az első előadást 1931-ben tartották (Magyar Passió), ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a háború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott, a Dóm teret egész évben elfoglaló lelátót lecserélték csak az előadások idejére felállított 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. A sikerhez éppúgy hozzátartozik a velencei Szent Márk tér hangulatát idéző Dóm tér, az igen magas színvonalú színpadi események, amelyeken az ország legismertebb, legnépszerűbb művészei és rendezői működnek közre. Források:Varga József: Adatok a szegedi fogadalmi templom építéstörténetéhez (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972-1973) Cs. Sebestyén Károly kutatásai 1925-27 (Somogyi Könyvtár) Szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai: Fogas Ottó, Kovács László, Tolnay József
 A Fogadalmi templom régi képeslapokon
A Fogadalmi templom - etűd
Korabeli filmhíradók a Fogadalmi templomról
Fogadalmi templom szegedi dóm

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo