Kultúra

Útban a színházszerető diákság felé

Útban a színházszerető diákság felé

2010. szeptember 30., csütörtök
Útban a színházszerető diákság felé

Kedden és szerdán a közép- és általános iskolai igazgatókat, magyar és ének szakos tanárokat fogadta a színház a tavalyihoz hasonló eszmecserére és a jutalombérletek kiosztására.

„Fontos számunkra, hogy az ifjúságot megnyerjük a színháznak mint művészeti ágnak. Ennek érdekében rendszeresen találkozunk általános és középiskolai tanárokkal, mert ők ismerik jól ezt a korosztályt, velünk pedig megosztják gondolataikat arról, mit hogyan játszunk” – összegzett portálunknak

Gyüdi Sándor

főigazgató.

Gyüdi Sándor kitért a korhűség problémájára is, amely gyakran érv az úgynevezett „modern” rendezések ellenében. A direktor szerint fontos kérdés, milyen korhoz kell hűnek lenni: a cselekmény, vagy a szerző korához, esetleg a mai korhoz? „Ha ma a Rómeó és Júliát úgy adnánk elő, ahogy Shakespeare a maga színházában tette, hogy Júlia szerepét is férfi adta elő, az éppen középiskolások előtt lenne botrányos vagy éppen kacagtató ’korhű’ megoldás” – fejtegette a főigazgató. Véleménye szerint nem lehet enciklopédikus, abszolút igazság talajáról megítélni előadásokat, a produkció mértéke a művészi hatás, a művészi mondanivaló.

Mint elmondta, ilyenkor nagyon termékeny vitákat is lehet folytatni arról, hogy mi a színház feladata ebben a kérdésben: a tananyag szemléltetése vagy éppen kiegészítése, vagyis, hogy olyan előadásokat vigyenek-e színre, amelyek szóba sem kerülnek magyarórán, vagy a kötelező olvasmányokból minél többet állítsanak színpadra. Hasznos eszmecserék alakulnak ki abban a kérdésben is, hogy az előadások mennyiben akarják az ifjúsághoz és annak mai életéhez közel hozni a drámai szituációkat akár öltözködésben, akár viselkedési mintákban. „A pedagógusoknak azt mondtam, hogy sokszínűséget kellene közvetíteni, a színházművészetben is, többféle alapállásból egyaránt érvényesen lehet láttatni egy-egy darabot. A színház annak örülne, ha az iskola is arra nevelné az ifjúságot, hogy nyitott legyen a befogadásra, és várja el az élményeket, amelyek néha felszínes szórakozást jelentenek, néha pedig felzaklatják az embert” – magyarázta portálunknak a direktor. Egyébként ebben az évadban is a repertoárba kerültek „törzsanyagos” szerzők is,

Moliére, Shakespeare, Csehov, Dickens, Verdi, Csajkovszkij

, vagy éppen

Kodály

.

Akár álarcot is próbálhat a nyílt napon

Idén is működni fog számos kedvezmény (például a pedagógusoknak járó húsz százalék engedmény) mellett a jutalombérletes rendszer, amelynek eredeti célja, hogy a tanár az órán jól szereplő diákot a bérlet segítségével ingyenesen juttathassa színházi élményhez. Idén is lehet pályázni a színházbarát iskola címre is, amelyet (az intézmény tanulói létszámához arányosan mérten) legtöbb bérletet vásároló iskola nyerhet el. A 2010-es nyílt napon október 14-én nemcsak az egyetemistákat várják, hanem minden érdeklődőt, aki szeretne bepillantani a kulisszák mögé, kipróbálná a jelmezeket, részt venne egy színházi táncpróbán vagy improvizálna a Beugrás nevet viselő játékban.

Van recept

„Praktikus tanácsokat kaptam. Sok iskola küzd azzal, hogy néhány tanulójuk nem engedheti meg magának még a legolcsóbb színházjegyek megvásárlását sem. Mi igyekszünk ezekre a helyzetekre is megoldást találni, ilyen például a jutalombérlet, amellyel ingyen lehet színházjegyhez jutni, de léteznek egyéni megoldások is. Ha a pedagógusok a jegyirodánkhoz fordulnak, és elmondják nehézségeiket, egészen biztosan van recept” – hangsúlyozta a direktor.

A gyerek szellemi kalandra vágyik

„Remek évad ígérkezik és az az elgondolás, amely a színházvezetés részéről a középiskolai szaktanárok felé megnyilvánul, egészen páratlan, hogy a tanárokat a színház berkeiből ilyen fokon kollégának tekintik a gyerek műveltségének és élményanyagának megsokszorozásáért” – beszélt portálunknak tapasztalatairól

Dohány Gabriella

, a szegedi Tömörkény-gimnázium magyar-ének szakos tanárnője. Mint mondja, a jutalombérlet jó lehetőség arra, hogy színházszerető emberré tudják nevelni a diákokat. A tanárnő szerint egyébként nem igaz, hogy a mai gyerekek alávalóbbak bármelyik másik generációnál. „Így gondolom ezt a színházra vonatkoztatva is. A gyerekek nyitottak, élményre vágynak, szellemi kalandra éhesek.” Énektanárként is hasonló tapasztalata van, szerinte nem kell akkora küzdelmet vívni a komolyzene megszerettetéséért, mint ahogy azt gondoljuk a tinédzserekről.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.