Kultúra

Szakrális tárgyak a Bálint Sándor-hagyatékból

Szakrális tárgyak a Bálint Sándor-hagyatékból

2010. szeptember 17., péntek
Szakrális tárgyak a Bálint Sándor-hagyatékból
A legendás szegedi néprajzkutató, az egyik utolsó magyar polihisztor, Bálint Sándor vallási tárgyaiból, dokumentumaiból nyílt tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.Bálint Sándor, a vallásos néprajz nagyhírű művelője, az egyik utolsó magyar polihisztor muzeális gyűjteményében mintegy kétezer darab ponyvanyomtatvány, négyezer darab kis szentkép, több száz imakönyv és számos naiv, illetve magas művészeti alkotás található paraszti lakóterekből, vagy templomi mellékoltárokról: a barokk ereklye és szentkép-kultusz, valamint a népi vallásosság értékes művészeti formái, tárgyai, szentkép-grafikák, kisnyomtatványok, festmények és búcsús emlékek jelennek meg. A gazdag és értékes tárgyanyag egy jó részét a múzeum restauráltatta, ebből mutat be válogatást a Szakrális Művészetek Hete országos rendezvénysorozat programjaként. Bálint Sándor hagyatékát, kéziratait, levelezését, ponyva- és szentképgyűjteményét, szakrális tárgyait, bútorait és könyvtárát a szegedi Móra Ferenc Múzeum a kutató halálát követően, 1980-ban vásárolta meg az örököstől - mondta az MTI-nek Szabó Magdolna néprajzkutató, a tárlat rendezője. A december 19-ig látható kiállítás anyagának egyik legérdekesebb darabja a XVIII. század első feléből származó, a máriaradnai templom oltárát ábrázoló fametszet. A kép díszes dobozában, egy arannyal hímzett ereklyetartóban egy szív alakú szövetdarab található, melyet feltételezhetően egykor az oltárhoz érintettek. A tárlat része egy enteriőr, amely a népi használatú vallásos teret idézi meg. A falon egy feszület és szentképek láthatók, a sublód tetején pedig búcsújárásból származó emléktárgyak sorakoznak. A szegedi kultúrpalota emeltén az érdeklődők találkozhatnak egy ferences missziós kereszttel is, melyet alkotója a híres barokk festő Murio egy képe alapján formázott meg, melyen Jézus magához öleli Szent Ferencet. Az egyik tárolóban viasz offerek és készítésükhöz használt, fából faragott öntőformák sorakoznak. Az aprócska viaszfigurákat – amelyek egy-egy testrészt, állatott vagy férfi, női alakot ábrázolnak – a Mária közbenjárását kérő hívők helyezték az oltárra, ha kérésük meghallgatást talált. A figurákat a búcsújáró helyeken a mézeskalács árusoknál lehetett megvásárolni, hiszen ők rendelkeztek a készítésükhöz szükséges méhviasszal.

Könyv a vallásos ponyvagyűjteményről

Frissen jelent meg a néprajz professzor kétezer darabból álló vallásos ponyvagyűjteményét képekkel is bemutató katalógusa, leírásokkal és mutatókkal. Az impozáns kötetet hatalmas rendszerező és feltáró munka előzte meg, amelyet a múzeum és a szegedi egyetem Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszéke közösen adott ki néprajzkutatók és könyvtárosok közreműködésével. Szeptember 22-én 16 órakor a tárlathoz kapcsolódóan a "Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában" című kötet bemutatójára is sor kerül a Móra Ferenc Múzeumban. A könyvet bemutatja: Barna Gábor, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője. Beszélgetőtársak a szerkesztők és szerzők: Zombori István, N. Szabó Magdolna, Székely Anna és Saliga Irén lesznek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.