Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Megtalálták a „szegedi Bastille” déli falát + HANG

Megtalálták a „szegedi Bastille” déli falát + HANG

2010. szeptember 14., kedd
Megtalálták a „szegedi Bastille” déli falát + HANG
A szegedi Móra-parkban, a Kultúrpalota közvetlen szomszédságában folyó ásatás során megtalálták a középkori szegedi téglavár déli falának egy részletét.Fogas Ottó ásatásvezető régész a helyszínen kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta, a mai talajszint alatt három méter mélységben megtalált két és fél méteres szélességű faldarab helyzetéből immáron pontosabban meghatározható, merre húzódott a legendás szegedi vár, s ma mely épületek alatt találhatók az erődítés korabeli ábrázolásokról és térképekről ismert, de ma már nem látható fontosabb részei. A feltárt falrészlet arról is fontos titkokat árul el a szakembereknek, hogy milyen technikával építkeztek a XIV-XV. század fordulóján. A feltárás során a mindennapi élet különböző nyomait is megtalálták a régészek, a legtöbb lelet kerámiatöredék, amely a kormeghatározásban nyújt segítséget a kutatóknak – tudatta Fogas Ottó. Zombori István megyei múzeumigazgató közölte, a szegedi vár a XIX. században közvetlenül Bécshez tartozó katonai terület volt. A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz után a helybéliek egyik első kérése Ferenc József felé az volt, hogy adományozza az erődítést a városnak. A szegediek szinte az uralkodói döntés másnapján hozzáláttak a vár bontásához, így a falakból szinte semmi nem maradt. Fogas Ottó hozzátette, hogy mindezek, valamint a vár 1848/49-es börtönszerepéből adódó gyűlöltsége mellett - amelynek kapcsán „szegedi Bastille”-nak is nevezték az erődítményt - az akkori „ingatlanlobbi” is amellett szólt, hogy ezt az óriási belvárosi területet a lakóházaknak nyerjék meg - gyakorlatilag a belváros jelentős része így az egykori vár tégláiból épült. A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult. Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, az XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala. A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok végzése közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északnyugati saroktornyát. Zombori István újságírói kérdésre azt is elmondta, természetesen láthatóvá lehetne tenni a várfalat például a Móra-parkban úgy, hogy a mostani mélységből felhoznák a falmaradványt a mai járószintre, de a munka rendkívül költséges volta miatt erre nincs lehetőség.
Hallgassa meg Zombori István múzeumigazgatót a várról!
Hallgassa meg a Fogas Ottó ásatásvezető régésszel készített hanganyagunkat!
Móra Ferenc Múzeum Zombori István szegedi vár Fogas Ottó

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo