Kultúra

Zsolnay-porcelánok a Somogyi-könyvtárban + KÉPEK + HANG

2010. augusztus 12., csütörtök

Zsolnay-porcelánok a Somogyi-könyvtárban + KÉPEK + HANG

Pécs és Szeged nagyon hasonlít egymásra: a múlt megőrzése mellett a folyamatos megújulásra való képességben. Ezzel a gondolattal nyílt meg a Somogyi könyvtárban a szeptember 11-ig megtekinthető Zsolnay-porcelánkiállítás, amit korábban New Yorkban, Egerben, Pécsett, Debrecenben, Budapesten és Kecskeméten csodálhatott meg a közönség.Mint arról portálunk is beszámolt, a kínai porcelánművészet hagyományaihoz kapcsolódó, a világon egyedülálló technológiával égetett használati és dísztárgyak érkeztek Szegedre a III. Hungarikum Fesztiválra. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 regionális programjainak sokasága kapcsolódott már városunkhoz, viszont ez a kiállítás kettős kötődésű: a Zsolnay-porcelánok nevét talán a világ összes országában ismerik, így méltó szereplője lett a hungarikumok sokaságát bemutató fesztiválnak is. A kiállítás remek lehetőséget biztosít a porcelánmanufaktúra számára, hogy ne csak egy múltba révedő emlék maradjon, hanem megmutathassa azt is, honnan építkezett, honnan indult és kötelezővé tegye saját magának, hogy a jövőjét is jobban meg tudja határozni. „A Zsolnay-gyár él, létezik, és nagyon pontosan tudja, hogy merre szabad és merre érdemes haladnia” – mondta el megnyitó beszédében Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. „Az az örökség, amit mi kaptunk, és amit majd a pécsi Zsolnay-negyedben is meg lehet majd tekinteni, nagyon sokrétű örökség. Így ez a kiállítás is igyekszik egy keresztmetszetet adni a termékekről, fortélyokról, folyamatokról, amit ma is aktívan művelünk.” Nemcsak porcelánok, étkészletek, hétköznapjainkat és ünnepeinket szebbé varázsoló tárgyak készülnek Pécsett, hanem dísztárgyakat is gyártanak különleges eozin technológiával, és az épületkerámiához való újra visszatérés is megmutatja a gyár jövőbe mutató útját. Ennek két ékes darabja is szerepel a kiállításon. Elhozták ugyanis azokat a pirogránit oroszlánokat, melyek a Zsolnay-család sírboltjához vezető sétányt fogják szegélyezni negyven társukkal együtt, megadva ezzel a tiszteletet a világhírű mesternek. A kiállításon látható tárgyak azt biztosítják, hogy a látogatók megértsék, miről is szól a híres pécsi porcelán, melyben a gyár a jövőjeként mégis az épületkerámia látszódik. Ez jelenti a Zsolnay számára a múlt megőrzése melletti megújulást. Érdemes ezért elidőzni egy-egy nekünk tetsző darab előtt hosszasabban vizsgálódni, mintegy „beleszeretni”, és meglátni benne a hajdani korok mesterremekén keresztül a jelen szépségét is.