Száz éve, 1910. augusztus 7-én született Lucien Hervé magyar-francia fotóművész, a modern építészet, s elsősorban Le Corbusier épületeinek fotósa.
Hódmezővásárhelyen született
Elkán László
néven. Asszimiláns zsidó családban jött a világra, apja bőrnagykereskedő volt. Pestre nyolcéves korában költöztek, majd Bécsben tanult közgazdaságot, s 1929-ben Párizsba ment. Egy ideig bankban dolgozott,majd sokáig állás nélkül volt. Később divattervező lett, a szakszervezetben dolgozott, de sztrájk szervezése miatt kidobták.
Zalka Máté
ajánlásával 1933-ban belépett a Francia Kommunista Pártba. Együttműködött egy
Müller
nevű fotóssal, aki a képeket, Elkán pedig a riportszöveget készítette. Müller megrettent
Hitler
és a nyugatiak müncheni egyezségétől, s 1938-ban Algírba ment. Hervé nem hagyta veszni Müllernek a párizsi Marianne magazinnal kötött szerződését, a helyébe lépett, s nevével és egy kölcsöngéppel szállította a riportokat. Abban az évben bízták meg az Eiffel-torony fotózásával, ugyanebben az esztendőben lett francia állampolgár, s zárta ki a párt "frakciózás" miatt. Párizsban találkozott
Robert Capával
és
André Kertésszel
, a háborús időkről a Vu és a Match számára készített fotóriportokat. A világháború elején rádiós kiképzést kapott, majd Dunkerque-nél német hadifogságba került. 1941 őszén egy kelet-poroszországi táborban újra kommunista szervezkedésbe kezdett, majd kalandos úton megszökött és az ellenálláshoz csatlakozott. Itt vette fel a Lucien Hervé nevet. Ekkor kezdte megvalósítani régi vágyát, elkezdett festeni, 1942-ben és 43-ban a párizsi Őszi Szalonon és a monte-carlói tavaszi tárlaton szerepelt vásznaival, s a háború utáni időkben is festéssel, de reklámgrafikával és fotózással is foglalkozott. 1947-ben másodszor is kizárták a kommunisták. 1949-ben ismerkedett meg a modern építészetnek új irányt adó
Le Corbusier-vel
, akinek akkor épülő marseille-i lakóépületéről egy nap alatt 650 felvételt készített. Ezután az építész "házi fotósa" lett, minden erejét a Corbusier-életmű képi újraértelmezésének szentelte, éveken át módszeresen fényképezte építészeti alkotásait. Félmillió fotójából 18 ezer kapcsolódik az ő műveihez. Első kiállítását a milánói Domus folyóirat rendezte 1951-ben. A modern építészet számos kiválóságával került kapcsolatba, s örökítette meg alkotásaikat. Ő dokumentálta a párizsi UNESCO-palota építkezését, fotósorozatot készített az Eiffel-torony évfordulóján. Hervé fotóin újraértelmezte és -komponálja az építészetet, a fényt és árnyékot önálló elemként alkalmazta, sokszor absztrakt, geometrikus hatást keltve. Számos vándorkiállítása járta be a világot, Fotó és építészet című kollekcióját 1965-ben Budapesten is bemutatták, képeit 60 tárlaton állították ki. 2001-ben Székesfehérvárott életmű-kiállítása volt. Ellenállási tevékenységéért 1991-ben a Becsületrend lovagja lett. Hervé 2001-ben megkapta Párizs város Fotó Nagydíját, s a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díját, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjává választotta. 2006. június 26-án Párizsban hunyt el. Nem sokkal halála előtt a párizsi Camera Obscura Galéria retrospektív kiállítást rendezett műveiből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.