László Gyula felgyői ásatásairól jelent meg kötet Szegeden

A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai egy kötetben, melyet csütörtökön mutattak be Szegeden.

László Gyula

1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kezdte el a felgyői ásatást, azzal a céllal, hogy teljes egészében feltárjon egy honfoglalás kori falut – mondta

Balogh Csilla

régész, a könyv egyik szerzője. A feltárás helyszínéül azért választották a Csongrád megyei községet, mert korábbi terepbejárások alapján valószínűsíthető volt, hogy ott egykor egy honfoglalás korabeli falu volt – tette hozzá a kutató. Az ásatást a professzor más régészek és egyetemisták bevonásával huszonkét éven át folytatta, a munka eredményének teljes feldolgozására – bár tervei között szerepelt egy kötet elkészítése – már nem volt lehetősége. Balogh Csilla közölte, hogy a feltárás adatait korszerű térinformatikai programok segítségével az egykori régészeti naplók, dokumentációk alapján dolgozták föl, s a múzeum szakemberei emellett elvégezték a leletanyag archeobotanikai, -zoológai és embertani elemzését is. A Móra-múzeum Monumenta Archeologica címmel elindított sorozatának első köteteként elkészült mű az ásatások anyagának bronzkori és avar kori leleteit mutatja be. A régészeti leletanyag hagyományos közlésén és feldolgozásán kívül a kötet kuriózuma, hogy magát a teljes ásatási dokumentációt, valamint annak térinformatikai feldolgozását is közre adja egy DVD-n. Az elemzések szerint a felgyői ásatások során a régészek egy csontvázakat és urnákat egyaránt tartalmazó bronzkori temetőt, egy nagy sírszámú – a VII-XIX. századból származó – avarkori temetőt, valamint néhány – III-IV. századi – szarmata sírt találtak.