Múzeumok Éjszakája: rejtett kincsek nyomában + FOTÓK

Az idei, nyolcadik Múzeumok Éjszakáján 275 múzeum közel 2000 programmal és kiállítással várta a közönséget. A nagyszabású programsorozat keretében foglalkozások, vetítések és beszélgetések, kiállítások, koncertek, táncbemutatók várták a nagyérdeműt kora délutántól egészen hajnalig.

Nem volt ez másként Szegeden sem, ahol a Móra Ferenc Múzeum, a Vármúzeum, a Kass Galéria, a Fekete Ház, a Dóm, a Szeged Csanádi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, a Somogyi-könyvtár és a Reök-palota szolgált kulturális meglepetéssel minden látogató számára.

Első eseményként kiemeljük a Vármúzeumban megrendezett Vadászati kiállítást, amely mintegy előjátéka az augusztusban Budapesten tartandó vadászati világkiállításnak. Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, az egész nyáron nyitva tartó kiállításon megcsodálhatjuk a vidékünkön és az országunkban elejtett vadásztrófeákat, illetve a preparált állatok segítségével környezetünk állatvilágával is megismerkedhetünk. Ez is az országnak egy olyan kincse, amelyre méltán büszkék lehetünk. A megyei vadászok segítségével bemutatott anyagról már Hegyes Zoltán, az országos magyar vadászkamara Csongrád megyei területi szervezete és a Csongrád megyei vadászszövetség elnöke beszélt. Szólt a kiállított trófeákról, a már-már vadászati ereklyének számító, a világ trófeái között a legrangosabb helyet elfoglaló ún. Szálkai agancsról, az alföldi vadászat jellemzőiről, az itteni vadállományról, a megyei vadásztársaságok népes tagságáról, továbbá a vadászat és a képzőművészet kapcsolatáról. A művészet, ezen belül is a képzőművészet mindig is sokat merített a vadászat mitológiájából és annak misztikus történeteiből. Bizonyítják ezt festők, képzőművészek itt kiállított alkotásai is.

A múzeum előtti tér megtelt érdeklődőkkel, hiszen a felállított színpadon váltakoztak a programok, a Pavane tánccsoport, a Baranya vadászkürtegyüttes, a Timpany Kompany Ütős Együttes koncertje, és amíg nem szólt közbe az eső, a II. Dél-Alföld Szépe Választást is ide tervezték. Felsorolni is sok, milyen gazdag kulturális kínálatból válogathattak a szegediek, ezért mi is csak mazsolázni tudunk, ízelítőt adni egy-két érdekes rendezvényből.

Manógyár és tündérholmi-készítő

Csodálatos volt Mali Katalin orgonaművész hangversenye a Dómban, a legkisebbek számára meg bizonyára a Somogyi-könyvtár Varázserdő játékos foglalkozás jelentette a csúcsot. A Gyermekkönyvtár koboldokkal, óriásokkal, egyszarvúakkal, manókkal és tündérekkel benépesült varázserdővé változott. A gyerekeket ezekhez a különleges lényekhez kapcsolódó játékos feladatokkal várták, például volt óriás könyvkereső (kis versikék alapján a könyvek között kellett megtalálni az óriásokat), manógyár, ahol a lurkók manókat készítettek, tündérholmi-készítő (tündérszárnyat ügyeskedtek). A tündérek különleges tudással rendelkeznek, jól ismerik a gyógynövényeket, a köveket és ezek gyógyító erejét. Ezen tudásukat a gyerekeknek is átadták, akik szemmel láthatóan élvezték a mesevilágot. Kulcsár Mariannától, a Gyermekkönyvtár vezetőjétől megtudtuk, olyan feladatokkal készültek, hogy sokan sokfélét tudjanak készíteni egyszerre, és mindenki megtalálja az érdeklődésének leginkább megfelelő játékokat.

Divat és irodalom

Jurkovicsné Kálmán Margit, a könyvtár dolgozója egy roppant érdekes kiállításon kalauzolt végig: Divat és irodalom a régi folyóiratokban. Irodalmi divatlapokat állítottak ki az 1820-as évektől kezdve az 1930-as évekkel bezárólag. Megcsodálhattuk a Somogyi-könyvtár állományában fellelhető kincseket, továbbá olyan emléktárgyakat, melyek egy kicsit az irodalmi és a színházi élethez kapcsolódnak: legyezőket, kis színházi táskákat, piperecikkeket, fűzőket, hajsütőket stb. Megtudtuk, hogy az irodalmi divatlap újdonságnak számított a reformkorban. Irodalmi műveket, kritikákat közöltek, ugyanakkor (illusztrációképpen) egy-egy divatképpel is szolgáltak. Az első irodalmi divatlap a Der Spiegel volt, 1828-tól 1852-ig jelent meg Pest-Budán német gót betűs kiadásban. Az első magyar nyelvű irodalmi divatlap a Regélő, illetve a társlapja a Honművész 1833—1841 között jelent meg. Leírásokat közöltek arról, hogyan él a nyugati világ, s összehasonlították a hazai állapotokkal. Igazából Széchenyi politikáját szolgálták e lapok, amelyek ezentúl rengeteget tettek a színjátszásért is. Beszámoltak arról, melyik városban melyik színész játszik és milyen darabban. A Pesti Divatlap volt az egyik legismertebb sajtóorgánum abban az időszakban. Itt már Petőfi első közléseit is megtaláljuk, sőt, a lap főszerkesztője meg is tiltotta a költőnek, hogy máshol publikáljon, a saját felfedezettjeként kezelte. A lap a nemzeti irány felé fordult, megjelennek az atillák, a nők nemzeties viseletet öltenek, ami ugyancsak újdonságnak számított. Színvonalas sajtótermékről beszélhetünk, hiszen Petőfin kívül Jókai és Tompa Mihály is rendszeresen közölt itt. Ahogy haladunk az időben, a divatlapok egyre inkább átalakulnak, s ténylegesen a divat, a szórakozás, a kézimunka lesz az elsőrendű, míg az irodalom inkább csak illusztrációnak számít.

A kiállítás kimondottan a Múzeumok Éjszakájára jött létre, ilyen formájában csak most volt megtekinthető.

Mint minden évben, az idén is több ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre. A múzeumban és a Móra-parkban több mint 7 ezren, a Dómban 1500-an, a Fekete Házban 2400-an, a Reökben 3500-an, a Somogyi-könyvtárban 1000-en fordultak meg. A becslések szerint a Múzeumok Éjszakájának gazdag kulturális műsoraira több mint 16 ezer szegedi volt kíváncsi.