Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Temesvár építészete: "kicsi Bécs" üzenete

Temesvár építészete: "kicsi Bécs" üzenete

2010. május 25., kedd
Temesvár építészete: "kicsi Bécs" üzenete
A trianoni évfordulóhoz közeledve, a történelmi Magyarország kereteiben gondolkodva, a határ által most elválasztott településről, nevezetesen Temesvárról és annak építészetéről nyílt fényképkiállítás a Polgári Szalonban, melyet Palánkai Tibor Ybl-díjas építész nyitott meg, bevezetőt pedig Miklós Péter, a Fidesz Csongrád megyei kulturális tagozatának elnöke mondott. A rendezvényre a Fidesz Csongrád megyei szervezete és Csongrád megyei kulturális tagozata szervezésében került sor. A dolog sajátos aktualitását az képezi, hogy éppen napjainkban tárgyalja a Parlament azokat a törvényeket, amelyek egyrészt a kettős állampolgárságról, másrészt a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéről rendelkeznek. Miklós Péter szerint ennek kapcsán merülhet fel bennünk, hogy jó 100 évvel ezelőtt, amikor ezek a temesvári épületek születtek, akik építették, tervezték és lakták, azok a magyar nemzet részének tekintették magukat függetlenül attól, hogy ortodox szerbek, románok vagy katolikus németek, esetleg zsidók voltak. Ez bizonyítja, a magyar kultúra évszázadokon keresztül befogadó és nem kirekesztő politikai nemzetben gondolkodott. A tradíciót most örömmel folytatja a polgári kormány új kulturális- és kisebbségpolitikája. Temesvár ma is jó példája annak, hogyan élhetnek békésen egymás mellett szerbek, magyarok, románok, németek, zsidók vallástól és kulturális hovatartozástól függetlenül. Az 1900-as évek elején és a 2 világháború közötti időszakban e nemzetiségek inkább a magyar nemzet részének tekintették magukat, és a Kárpát-medencei magyar kultúrában találták meg helyüket és nem az impériumváltás után megvalósuló románban. Ez lehet az üzenete e képeknek is, hogy az az ország, amely befogadó és sokszínű, az vonzóbb lehet valamennyi ember számára, mint a kirekesztő.

Üzennek az épületek

Magyarországon valami új kezdődik, amihez hit kell, amihez tudnunk kell múltunkat, kezdte megnyitóját Palánkai Tibor. Ezek a házak, épületek vallanak, tanúságot tesznek, árulkodnak az építtetőről, a közösség akaratáról, szellemiségéről, öntudatáról, belső indítékokról és természetesen a korról. Temesvárt kiemelkedő hely illeti meg a magyar történelemben. Az ősi várost Károly Róbert királyi székhellyé teszi, 1315—1323 a magyar királyság fővárosa. Valódi városi rangot 1342-ben kap, és ekkor látványos fejlődésnek indul. A törökök megjelenésével a kereszténység védőbástyája lesz. Számos nagy magyar fordul meg itt: I. Ulászló, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet (Mátyás anyja), Kinizsi Pál, Szapolyai János, Bólyai János. 164 évig tartó török uralom után Temesvár visszakerül a magyar koronához, és régióközponttá válik. Régi, egyedi épületei közül kiemelkedik az olasz reneszánsz stílusban, bécsi építészek terve alapján készült Ferenc József Színház, Székely László, Temesvár első főépítészének tervei alapján pedig megszületnek a modern, európai nagyváros arculatát meghatározó épületek. Nem véletlenül nevezték el ekkor „kicsi Bécs”-nek. A messziről jött látogató itt az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével szembesül. Ma a város mindössze 7,91 százaléka vallja magát magyarnak, az itt található ódon épületek azonban a magyar szellemiségről és annak közigazgatásához kötődő értékekről árulkodnak, arról, hogy a magyar is éppúgy beépítette magát a városba, mint azon népek, amelyeknek Temesváron élni adatott.
„kicsi Bécs” Palánkai Tibor Miklós Péter Székely László Temesvár

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo