Kultúra

Buda Gábor: Őszinteség, vidámság és komoly felelősség + FOTÓK

Buda Gábor: Őszinteség, vidámság és komoly felelősség + FOTÓK

2010. május 15., szombat
Buda Gábor: Őszinteség, vidámság és komoly felelősség + FOTÓK
„Szokás szerint” újabb kitűnő hangulatú koncertet tartott Szegeden az Alma együttes, ahol a közönség átlagéletkora leginkább a 10 évet közelítette – alulról... A gyerekeknek szóló előadásokról, a verszenésítés fontosságáról és felelősségéről, népszerűségről és a művészet iránti alázatról beszélgettünk Buda Gáborral, a zenekar vezetőjével. – Nagy rajongótábor alakult ki az együttes körül, egy internetes fórumon például a gyerek-közönség „szupersztárjainak” tituláltak benneteket. – Ajaj! (nevet) Örülünk neki, de ezt az eredményt leginkább 14 év kemény munkájának tudom be. Népszerűségünket köszönhetjük a minket régóta reklámozó Minimax tévécsatornának is, de a siker igazi magyarázata, hogy a csapatunk – egy jól működő csapat – folyamatosan dolgozik ezért. Ebben a zenekaron kívül benne van a menedzserünk, Buda Tímea és az asszisztense, Szabó Pál áldozatos munkája is. Természetesen köszönettel tartozunk a költőknek, íróknak és persze a gyerekeknek, akik megszerették az együttest. A sors kegyeltjének tartjuk magunkat és ezzel nem élünk vissza: igyekszünk megfelelni a felénk irányuló elvárásoknak. – Eredetileg nem gyerekeknek szóltak a műsoraitok. – Megalakulásunk után 6-8 hónappal kértek fel minket először egy gyerekelőadásra, és azon a koncerten el is dőlt a sorsunk. A gyerekek körében ugyanis akkor sikert arattunk, hogy az ottani nevelők és szülők sorra újabb előadásokat kötöttek le, így adták tovább hírünket és elérhetőségeinket. Végleg akkor döntöttünk a kizárólag gyerekeknek szóló műsorok mellett, amikor egy-egy esti órákban kezdődő Ady-előadásunkra az elvetemült szülők behozták a kisgyerekeket, akik aztán a számukra érthetetlen Héja-nász az avaron vagy A Hortobágy poétája helyett inkább az Almamániát vagy A paprikajancsi szerenádját kérték volna. Rájöttünk: nem fog menni, hogy felnőtteknek és gyerekeknek is játsszunk. Úgy érzem, valójában a gyerekek választottak minket, és mi ezt egyáltalán nem bánjuk, hiszen ők valóban kellemes, jókedvű közönség, akik szó szerint és átvitt értelemben is életben tartják a zenekart.

Az őszinteség mindennek a kulcsa

– A gyerekeknek szóló műsor egészen más előadói stílust követel meg tőletek, mint a felnőttek előtt játszó zenekaroktól? – Így van, teljesen mást kell csinálni a kicsik előtt a színpadon. Játszani kell, jól kell éreznünk magunkat előttük és legfőképpen őszintének kell lennünk velük. Sok zenész kolléga mondja, hogy én erre születtem, szinte megmaradtam gyereknek – és ez így igaz. Abban a pillanatban, amikor kilépek eléjük, valami történik bennem és csak játszani szeretnék velük. Amíg ez jó érzéssel tölt el és őszintén tudom csinálni, illetve amíg a gyerekekkel megtalálom a hangot és ők is jól érzik magukat velem, addig ez számomra nem okozhat gondot. – Láthatóan az együttes többi tagja is élvezi ezeket a fellépéseket. – Amikor az ezredforduló táján egy 8 hónapos szünet után újjáalakult a zenekar, eleve olyan zenészeket kerestem, akik szívesen vállalták, hogy gyerekek előtt játsszanak. Az együttes tagjai nevében is bátran mondhatom: sosem bántuk meg, hogy efelé fordultunk. Mindenki őszintén szereti ezt csinálni, jól érezzük magunkat ebben a produkcióban. Valamennyien (Maroevich Zsolt, Szabó Tibor, Székely Zoltán, Berkesi Alex) profi zenészek, zenei végzettséggel és tapasztalattal – ezért is tartjuk fontosnak, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnünk. Azért mert gyerekeknek játszunk, elég volna egy kísérőmechanikás szintetizátorral előállni vagy azt mondani, hogy: „egy a-moll, egy C-dúr és kész a dal”? Mi arra törekszünk, hogy mindig magasabbra rakjuk a mércét. Remélem, a kiadványainkon és koncertjeinken is meglátszik: mindent megteszünk azért, hogy méltó produkciót tegyünk le a közönség elé.

Balatoni nyár – gyerekszemmel

– Legújabb kiadványotok a gyerekkönyveivel népszerűvé vált Bartos Erikával közösen készült. – A Balaton című mesekönyv és CD több szempontból is különleges. Erikáról tudvalévő, hogy nagyon jól ért a gyerekek nyelvén: a meseszövése, írásainak és rajzainak hangulata magával ragad kicsit és nagyot egyaránt. Ő most kivételesen nem rajzolt, hanem aprólékosan kidolgozott gyurmaképekkel illusztrálta ezt a mesekönyvet, ami fantasztikus teljesítmény részéről. Az általunk előadott 13 dalban pedig mi is igyekeztünk a legmagasabb színvonalon visszaadni Erika verseit. Ilyen jellegű kiadvánnyal még nem álltunk elő, itt szerves egységet képez a könyv és a lemez, de nem a kötet verseit zenésítettük meg, nem egy musical van a CD-n. Balatoni hangulatokat igyekeztünk visszaadni dalainkkal és azt hiszem, az album komoly nevelő hatással is bírhat a gyerekekre. A Balaton legtöbbünk számára egy kellemes élményt, szép emlékeket, romantikát jelent – gondoljunk csak a KFT Balatoni nyár című számára, amit mindenki át tud élni, érezni. Ezeken túl azonban van a tónak egy magyarok számára is kevésbé ismert arca: a környező természetet (állat-,növényvilágot) és a tavat körülölelő falvakat és városokat nem ismerjük eléggé. Ez most a gyerekek nyelvére lefordítva megtalálható a könyvben és a lemezen. Aki szereti a Balatont, annak ez akár kötelező tananyag is lehet.

A megzenésített vers közelebb visz a költészethez

– A megzenésített versek vagy a saját dalok felé hajlik inkább az Alma együttes? Úgy tűnik, ez utóbbiak népszerűbbek a koncerteken.– Igen, így van, bár azért most is úgy 95 százalékban klasszikus és kortárs költők megzenésített verseit játsszuk. Előfordul, hogy alkalmanként írok egy-egy tematikus dalt (ilyen volt például a Szuperkukák, a születésnapos dal vagy éppen az Almamánia), de ez csak szép kirándulás számomra, hiszen tisztában vagyok vele, hogy én nem vagyok költő. Nagyon szeretek olvasni, szeretem a verseket – de ameddig rengeteg kiváló költőnk és számtalan jobbnál jobb vers van, addig megírhatok ugyan néhány dalszöveget, és örülhetek is, hogy ezek népszerűek lesznek, mégis a költészet a legfontosabb. – Azzal, hogy kortárs költők verseit zenésítitek meg – akik gyakran éppen a gyerekek mindennapi élethelyzeteiről írnak –, talán még közelebb viszitek dalaitokkal a költészetet a kicsikhez. – Nekem van egy mottóm, amit Ambrus Kamill A költészet című versének zárósoraiban találtam meg: „A dallamon a szó, / Szavakban a világ”. Számomra ez nagyon szép ars poetica: a dallam hordozza a szavakat, hogy segítse megérteni számunkra a szavakban lévő világot. Viszont az értelem, a tudás mind a szavakban, a költészetben rejlik. Egy példával élve: József Attila Kései siratóját bárki megírhatná, hiszen csak egy toll kell hozzá és az ismert magyar szavak megfelelő sorrendbe rakosgatása... Mégis, hogy mindannyian megkönnyezzük azt a verset, ez az, amihez a költők értenek – én pedig annyira nem, hogy inkább csak rímkovácsnak vagy rímfaragónak nevezhetem magam. Én szívesen játszom és bohóckodom a gyerekekkel, de akkor is a költészet az első. Az Alma együttes mindig is a megzenésített versekről szól majd, bár valószínűleg a későbbiekben sem az esetleg megszokott vagy elvárt stílusban fogunk dallamot adni a költeményeket. Nekem pont az a lényeg, hogy a gyerekek ne csak üljenek az előadás alatt, hanem igenis kiabáljanak, táncoljanak és éljék bele magukat egy-egy dalba. Amikor pedig iskolába kerülnek, örömmel ismernek majd rá a már régen megtanult Weöres Sándor-, Gazdag Erzsi-, Zelk Zoltán- vagy Romhányi József-versre. Ez igenis egy küldetés, mi ezt vállaltuk fel. A mai világban a gyerekeknek, de a szüleiknek is rendkívül nagy szüksége van humorra, jókedvre, könnyedségre. Miért kéne, hogy a gyerekek koravének legyenek és bugyuta tévéműsorokon nőjenek fel? A gyerekeknek adjuk meg a gyerekkort: játsszunk, zenéljünk velük, ismerkedjenek meg a magyar irodalommal, kapjanak élményeket és akkor rendben lesz a jövő generációja.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.