Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Bálint Sándorra emlékeztek + HANG

Bálint Sándorra emlékeztek + HANG

2010. május 10., hétfő
Bálint Sándorra emlékeztek + HANG
Koszorúzással és rendezvényekkel emlékeztek meg Szegeden több helyen a harminc évvel ezelőtt elhunyt Bálint Sándorról, a 20. századi magyar néprajzkutatás meghatározó alakjáról. Az Alsóvárosi temetőben, a Mátyás téren és Dóm téri Nemzeti Pantheonnál koszorúzással, valamint felolvasóüléssel és kamara-kiállítással emlékezett meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum a „legszögedibb szögediről”. Bálint Sándor szegedi néprajzkutatóra mint az egyik utolsó magyar polihisztorra tekintenek. A szegedi egyetem néprajz professzoraként dolgozott, míg „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre nem ítélték vallásos meggyőződése miatt. A vallásos néprajz területén végzett munkássága nemzetközi jelentőségű. Szeged és a szegedi nagytáj, „a szögedi nemzet” népi kultúrájának, művelődéstörtének, a vallásos népéletének legalaposabb ismerője volt. A szegedi Néprajzi Tanszék tudatosan viszi tovább a vallási kultúra kutatásának hagyományát – mint mondják, ez volt Bálint Sándor „anyai öröksége” – mondta el portálunknak Barna Gábor tanszékvezető. Hozzátette: az apai örökség Szeged és a Dél-Alföld – az ő szóhasználatával a „szögedi nemzet” - kutatása volt. Komplex szemlélettél az élet teljességét, a műveltség és társadalom egészét kutatjuk, és ebben az időközben beállt országhatárok – amelyek szétszabdalják ezt a régiót – sem korlátoznak minket - tette hozzá Barna Gábor. Bálint Sándor boldoggá avatását a nyolcvanas években Lele József kezdeményezte. Gyulay Endre, az egyházmegye akkori püspöke is felkarolta ezt a kezdeményezést. Az egykori megyés püspök portálunknak úgy fogalmazott, a kulturális élet elég gyengén képviselt a szentek között. Bálint Sándor olyan kultúrát művelt, ami mind a magyarságtudat szempontjából, mind az egyház számára kincset ér. Péter László, a Modern Magyar Irodalmi Tanszék professzora elmondta: nem volt ugyan hallgatója Bálint Sándornak, mégis mesterének vallja. „Úgy gondolom, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában lett volna a helye” - fogalmazott a professzor. Hozzátette: érdemes lenne idegen nyelven is megjelentetni a köteteit, tudomása szerint egy német nyelvű kiadás már előkészületben van. A múzeumbeli konferencián Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök beszélt Bálint Sándor boldoggá avatásáról. Felolvasást tartott Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató, Barna Gábor, a Szeged Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője és Székely Anna néprajzkutató. Bálint Sándor hagyatékát, kéziratait, levelezését, ponyvagyűjteményét, szentkép anyagát, szakrális tárgyait, bútorait és könyvtárát a szegedi Móra Ferenc Múzeum1980-ban vásárolta meg az örököstől. Az emléknapon látható kamara-kiállítás Bálint Sándor muzeális gyűjteményének szakrális műtárgyanyagából mutat be egy szűk válogatást. A tárlaton a barokk ereklye és szentkép-kultusz, a népi vallásosság értékes művészeti formái, tárgyai, szentkép-grafikák, illetve kisnyomtatványok jelennek meg. Hétfőn egyébként több helyen is zajlott megemlékezés: a Bálint Sándor Művelődési Házban például Requiem Bálint Sándorért címmel láthattak műsort az érdeklődők.
Hallgassa meg a Barna Gáborral, a Néprajzi Tanszék vezetőjével készített hanganyagunkat!
Hallgassa meg a Gyulay Endre, nyugalmazott megyés püspökkel készített hanganyagunkat a boldoggá avatásról!
Bálint Sándor

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo