Kossuth-dollár, 1945-ös fotó az Amerikába került Szent Koronáról, Pulitzer József vagy a Ford T-modelljéről ismert Galamb József – számos érdekességet találhatunk az amerikai magyarok történetéről a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében. 1978 óta található a Somogyi-könyvtárban a Vasváry-gyűjtemény. Vasváry Ödön református lelkész adományozta 1972-ben a bibliotékának azzal a szándékkal, hogy halála után szállítsák haza Washingtonból, ahol hosszú ideig tevékenykedett. Vasváry 1914-ben került ki az Egyesült Államokba, és az 1920-as évektől kezdett el foglalkozni az amerikai magyarság történetével. Több mint ötven éven keresztül gyűjtötte és kutatta az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumokat. Négyszáznál is több irattartó, tele újságkivágatokkal, fotókkal, aprónyomtatványokkal és mintegy kétezer könyv jelenti hagyatékát. Az adattárban betűrendbe rendszerezte az amerikai földrészre került magyarok ezreinek életét bemutató dokumentumokat a 16. század végétől napjainkig. Már az 1583-as évszám is szerepel gyűjteményében, amikor az első magyar, Budai Parmenius István Amerika földjére lépett – tájékoztatott Kórász Mária könyvtáros, a Vasváry-gyűjtemény kezelője. Vasváry elsőként Pittsburghben lakott, és tudomást szerzett arról, hogy Kossuth Lajos amerikai körútja során szintén megfordult ebben a városban, ekkor kezdett el közelebbről érdeklődni a Kossuth-emigráció iránt, ami a gyűjtemény tekintélyes részét teszi ki. Olyan könyvritkaságok kerültek a kezébe, amelyek még abban az évben megjelentek, amikor Kossuth kint járt (1851-1852). Ezután az amerikai polgárháborúban részt vett magyarokkal kezdett foglalkozni, hiszen a Kossuth-emigráció tagjai közül sokan beálltak katonának az amerikai seregbe. Vasváry fő műve a kétnyelvű, több mint száz nevet tartalmazó „Lincoln’s Hungarian Heroes” (’Lincoln magyar hősei’. Washington, D. C., 1939) című kötet. Részt vett a polgárháborúban többek között a szegedi születésű Stahel-Számvald Gyula, de itt harcolt az 1864-ben szintén az USA-ba emigrált makói születésű Pulitzer József is az első New York-i lovasezredben. A Kossuth-emigráció tagja volt Debreczenyi Ignác is, aki a kiegyezés után visszatért Szegedre, és később a nagy árvíz idején a mentési munkálatokban játszott fontos szerepet – sorolja a könyvtáros. A szabadságharc bukása után, 1849 novemberében emigrált Amerikába Újházy László, aki Komárom kormánybiztosa volt. Az ő nevéhez köthető az első amerikai magyar település létrehozása Iowa államban, melyet New Budának (Új Buda) nevezett el. Az akkoriban kivándorolt magyarok próbáltak olyan vidékeket keresni, amelyek hasonlítottak a magyar tájakra – magyarázza Kórász Mária. A mostoha időjárási viszonyok is közrejátszottak abban, hogy ez a település ma már nem létezik. Megtalálható a gyűjteményben továbbá például Haraszthy Ágostonnak 1844-ben az „Utazás Éjszakamerikában” címmel megjelent könyve, amelyben 1840-es útja tapasztalatait írja le, mely út során megérlelődött benne a kivándorlás gondolata. Őt mint a kaliforniai szőlőkultúra atyját szokták emlegetni, mert San Francisco közelében vásárolt földjén szőlőtelepítéssel kezdett foglalkozni és nemes fajtákat próbált meghonosítani. E néhány példa is jól mutatja: a Vasváry-gyűjtemény kincsesbánya az amerikai magyarok iránt érdeklődőknek, kutatóknak és laikusoknak egyaránt – összegzett a gyűjtemény kezelője.
