Tíz éve, 2000. augusztus 20-án jelent meg a Marosvidék című kulturális folyóirat, mely a Maros-völgyi civilizáció értékeit mutatja be határok nélkül. A folyóiratot kiadó civil szervezet, a Marosvidék Baráti Társaság lehetőséget biztosít határon túli írók, néprajzkutatók, képzőművészek számára is az anyaországi bemutatkozásra. A folyóirat szerzői között jegyzi az olyan kiválóságokat, mint Jókai Anna, Jankovics Marcell, Makovecz Imre vagy Lator László. A szerkesztőbizottság tagjai: Szilágyi Sándorné, Korell Gertrúd és Jámborné Balog Tünde. Évente három alkalommal adnak ki 80-85 oldalas főszámot, mellette pedig egy Marosvidék-füzetek sorozat is elindult, és immár a nyolcadik résznél tart. Ezek általában valamilyen alkalomhoz kapcsolódva jelennek meg, és egy-egy témára fókuszálnak, mint például egy iskola, vagy templom története, ötvenhatosok visszaemlékezése stb. 2005-ben jelent meg az első füzet, amely a makói festőtáborról szól, a művésztelep munkáját összegzi. A jubileumi ünnepség április 19-én zenés irodalmi esttel kezdődött makói Korona kávéházban az év első számának és a folyóirat repertóriumának bemutatójával. „A rendezvénysorozatunkat a Költészet Napjához kapcsolva zenés irodalmi esttel kezdtük. Kávéházi esteket szervezünk a térségben és bemutatjuk a megjelent nyolc különszámot a Marosvidék-füzetek sorozatban, és a harminc darab folyóiratot irodalmi műsorral összekapcsolva” – ismertette a terveket Szilágyi Sándorné, a Marosvidék Baráti Társaság elnöke. Kulturális civil szervezetek találkozóját is szeretnék augusztusban és szeptemberben megrendezni. „Határtalan irodalom rendezvényünkön vendég lesz az Irodalmi Jelen (Arad) és az Aracs, Bácsország (Szabadka). Kapcsolatépítő találkozót szervezünk Torockóra és Kolozsvárra, Legyelországba Krakkóba. Emlékkönyvet adunk ki az elmúlt 10 év kulturális rendezvényeiről, civil kapcsolatainkról” – sorolta Szilágyi Sándorné. Főleg a külföldi kapcsolatokat szeretnék bemutatni, az elmúlt években ugyanis – mint az említett találkozók helyszínéből is kiderül – tovább bővítették civil kapcsolataikat határon túli szervezetekkel mint az Aracs Társadalmi Szervezet (Szabadka), vagy a Petőfi Sándor Egyesület (Beregszász). A baráti társaság jelentős karitatív tevékenységet is kifejt: két alkalommal látogattak el 2008-ban Kárpátaljára, ahol ruhaneműt, könyveket ajándékoztak az árvaház részére. Együttműködési szerződéseket kötöttek határon túli civil szervezetekkel, megismerték a Kőváry László Honismereti Kör (Kolozsvár) munkáját, és ajándékokat vittek Böjte Csaba diákjainak Torockóra. „A Marosvidék Baráti Társaság közösségmegtartó szerepet vállalt a kulturális, helytörténeti rendezvények, kiállítások szervezésével és a folyóirat kiadásával” – emeli ki a társaság elnöke. 2000-ban kezdődtek szerveződni Makón a munkaközösségek, és Szilágyi Sándorné lett a történelmi munkaközösség vezetője. „Kiderült, hogy kollegák vidéken és Makón egyaránt foglalkoznak helytörténettel, néprajzzal, írogatnak, de gyakorlatilag publikálási lehetőségük nincs. Pedig 1959 és 1960 között létezett egy makói kulturális folyóirat, a Marosvidék, de csak novellákat, verseket közölt, és később beolvadt a Tiszatájba – sem pénz, sem igény nem volt rá” – meséli Szilágyi Sándorné. Ezzel az ötlettel indult újra a folyóirat, amelyhez történelemtanárok, hely- és irodalomtörténészek csatlakoztak, így állt össze a szerkesztőgárda. Pályázatokkal, adományokkal, előfizetőkkel, szponzorokkal próbálják fenntartani magukat, mint Szilágyi Sándorné mondja, nem egyszerű. A korábbihoz képest jóval nagyobb oldalszámmal indult újra a periodika, kibővítve néprajzzal, téka-rovattal, fiatalok műhelyével, kiállításokról szóló ismertetőkkel. „Nem hosszúak a cikkek, ezzel is próbálunk az olvasói igényekhez igazodni” – teszi hozzá.
