László Gyula régész, történész születése centenáriuma alkalmából nyílt kamarakiállítás a szegedi Somogyi-könyvtár második emeletén, mely március 27-ig tekinthető meg. A sokoldalú tudós képzőművésznek készült, az egyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot végzett, később ókeresztény régészet, néprajz, magyar föld régészete szakon doktorált. Neve a kettős honfoglalás elméletével kapcsolódott össze, mely szerint a magyarság egy része Árpád magyarjainak bejövetele előtt már itt lakott a Kárpát-medencében. A megnyitó napján Kürti Béla, a Móra Ferenc Múzeum régésze a neves tudóst méltatva elmondta: László Gyula életpályája három területen hozott újat. Egyrészt a szakmai munkája volt meghatározó. „László Gyula tárgyakból indult ki, de mindig bele próbálta látni az adott kor emberének életét is. Szokták a régészeti néprajz megteremtőjeként is emlegetni” – mondta el lapunknak Kürti Béla. A másik nagyon fontos terület az egyetemi oktatás volt 1940-től a kolozsváritól a budapesti egyetemig több mint negyven éven keresztül oktatott, régészek nemzedékeit nevelte fel egy egészen új látásmóddal. „Én személy szerint az utolsó magyar táltosnak neveztem magamban, hihetetlenül jól tudott előadni” – emlékezett vissza a régész. A harmadik terület az írásos ismeretterjesztés volt. A kettős honfoglalás elmélet megjelentetése után László Gyula úgymond sztár lett, divat volt vele és az elméleteivel foglalkozni. Könyvei magas szintű, szép nyelven megírt régészeti ismeretterjesztő kötetek voltak, melyeket máig olvasnak. Móra Ferenc, László Gyula és Trogmayer Ottó az a három régész, aki az utca népe számára meg tudta fogalmazni, mi a régészet és mit tud hozzátenni a magyarságtudatunkhoz – összegzett Kürti Béla. Hallgassa meg a Kürti Bélával készült hanganyagunkat!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.