Március 27-ig látható a Somogyi-könyvtár színháztörténeti tárlata, melyen az 1945 előtti Szeged színházi élete is megelevenedik. Az összeállítás Sándor János, színházi rendező és szakíró magángyűjteményéből válogatott relikviákból készült, aki a színház „illékony művészetét” próbálja megőrizni gyűjtéseivel. „A színész olyan, mint a tavalyi felhő, ahogy lelép a színpadról, már nincs” - idézte Jászai Mari szavait a rendező. Száznál is több, háború előtti színházi képeslapon Szegeden fellépő jeles művészek portréi és dedikációi, híres előadásokról készült képsorozatok, tréfás színpadi jelenetek között böngészhet a nézelődő, de a Monarchia-korabeli Magyarország városainak színházépületei is megjelennek. Különlegességként a szegedi színház régi páholydísze és kandelábere, valamint a Denevér és a Dollárkirályné című előadások „súgópéldányai” is megtekinthetők. Különlegességként még a szegedi színház egykori páholydísze és kandelábere is megcsodálható a tárlaton, melynek legrégebbi darabja 1837-ből a Pesti Magyar Színház eredeti alapítólapja, amelyet a vidéki színházaknak küldtek körbe, hogy adakozzanak a nemes célra. A kiállítása egyben tisztelgés Szmollény Nándor, a szegedi színház első nagy krónikása emléke előtt. Hallgassa meg a Sándor Jánossal készített hanganyagunkat!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.