Első alkalommal rendezték meg szombaton a Somogyi-könyvtárban a szegedi képregényfesztivált, melyen szegedi képregénykészítők is megmutatták magukat, és érdekesebbnél érdekesebb előadásokkal mutatták be a képes-regényes világot. A műfaj jeles művelői, kiadók, alkotók és előadók is tartottak fent standot, így megszólíthatók voltak a képregényes világ kurrens szereplői a nagy „comics-banzájon”
Mangák és szuperhősök
A képregényes alkotók és szakértők előadásai között találtuk Szabó Zoltán Ádámot (képünkön) is, a kepregeny.net szerkesztőjét, a Panel című szaklap alapítóját és főszerkesztőjét, aki elárulta: a számbelileg legnagyobb kereslet a mangák iránt van. Viszont ez egy különálló réteg a képregényesek között: a manga-rajongók nemigazán érdeklődnek más képregények iránt, és fordítva, a másik oldalról is van egyfajta óckodás a japán rajzcsodák irányában. A mangások nemcsak a képregények, hanem a rajzfilmek, a japán kultúra, a mangák sajátos világa iránt érdeklődnek – tudtuk meg Szabó Zoltántól. A kifejezetten képregényrajongók nagy része szuperhős-fan. A kilencvenes években volt egy nagyobb szuperhős-kiadás Magyarországon, akik ezeken nőttek fel – a mostani tinik, jellemzően fiúk, illetve a húszas években járó fiúk –, ők érdeklődnek leginkább irántuk. A negyvenes éveikben járók általában a hagyományosabb magyar vonal iránt elkötelezettek. Az európai képregények ugyanakkor szinte marginális helyet foglalnak el a piacon. Azt tudni kell azonban, hogy a legkommerszebb szuperhős-képregény is néhány ezres a példányszámban fogy – tudtuk meg képregényes szakértőnktől. A kepregeny.net egyébként a képregényes közösségek, illetve a képregény iránt érdeklődők saját oldala, tehát inkább belülről tájékoztat, feltételezi az olvasóról, hogy rendelkezik bizonyos jártassággal a képregények terén. „Egyik célkitűzésünk, hogy a rajongók ismeretanyagát színesítsük. Úgy látom ugyanis, hogy kezdenek megkérgesedni a viszonyok: csak egy irányban érdeklődnek a képregényesek. Az oldal általános áttekintést nyújt az úgynevezett művészképregényektől egészen a kommerszebb példányokig; emellett igyekszünk előtérben tartani a magyar alkotásokat is” – összegzett Szabó Zoltán. A Panelről pedig elmondta: megalapításakor az a cél is vezérelte a lapindítókat, hogy fejlesszék a képregényes szakírást.
Képregény kicsit másképp: a náci Donald kacsa
„Mickey Mouse kontra Hitler – propaganda-képregények a második világháborúban” - így szólt a képregényfeszt utolsó előadásának címe az egyébként az egyetemen is a témában rendszeresen előadó Váradi Gábortól és Szabó Gergőtől. Az előadás bemutatta az amerikai, második világháborús propaganda-képregények rövid történetét, a háború megjelenését a képregényekben, az amerikai képregénykiadás hadikrónika jellegűvé válását. „Nálunk főleg az amerikai stílusú képregények terjedtek el, ott viszont ennek a művészetnek az igazi nagy felvirágzását a világháború és a propaganda-képregény hozta el: a frontra nyomták a képregényeket buzdításként, ez volt az, amitől ez iparággá fejlődhetett” – magyarázta Váradi Gábor. Párhuzamként nálunk az ötvenes években a „Vesszen a kulák!” című diafilm jelent meg, ami ugyanez a téma a mi viszonyainkra alkalmazva. A nácik Walt Disney-stílusú rajzfilmeket készítettek a saját ideológiájukkal – ők képregényben kevéssé voltak erősek, míg Amerika comicsszal árasztotta el a frontot. „A politika a képregénytől egyáltalán nem idegen” – szögezte le Váradi Gábor. A negyvenes évek idevágó, képregényfigurákon alapuló Disney-rajzfilmjei is elképesztő dolgokat mutatnak, nem kis meglepetésre például náci Donald kacsával is találkozhatunk. Az igen gazdag képregényes kavalkádban Vuk, Kajla, Szaffi és társaik is feltűntek: a közelmúltban elhunyt kiváló grafikus, Dargay Attila emlékére kamara-kiállítást rendeztek, mely november 21-ig tekinthető meg a Somogy-könyvtár aulájában. A fesztiválon még eredeti Dargay-rajzokat is láthattak az érdeklődők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.