Kultúra

Megnyílt a "fénnyel festő" Zsögödi Nagy Imre tárlata Szegeden

Megnyílt a "fénnyel festő" Zsögödi Nagy Imre tárlata Szegeden

2009. november 6., péntek
Megnyílt a "fénnyel festő" Zsögödi Nagy Imre tárlata Szegeden
A "fénnyel festő" művésznek is nevezett Zsögödi Nagy Imre munkásságát bemutató tárlat nyílt pénteken, Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban, ahol a csíkzsögödi festő hatvan alkotása látható jövő februárig. A tárlatról Szabó András, a Csíki Székely Múzeum muzeológusa, a Zsögödi Nagy Imre-hagyaték kurátora az MTI-nek elmondta: igyekeztek a náluk levő több mint hat és félezer darabos gyűjteményből egy átfogó kiállítást összeállítani, mely jól láttatja a művész munkásságát. A mostani tárlat gerincét a festő halálának 30. évfordulójára rendezett 2006-os jubileumi kiállítás anyaga adja. A kurátor kiemelte: Zsögödi Nagy Imre az első erdélyi festő volt, aki tanulmányai elvégzése után azokat a festészeti értékeket vitte haza, melyeket a Nagybányai iskola teremtett meg, az az iskola, melyre a modern magyar, huszadik századi festészet épült. Ő a Nagybányán felnőtt művészektől tanult, és miután a csíki táj és hangulat hasonlított a nagybányaihoz, számára természetes volt a tanultak otthoni alkalmazása. A művész festészete többekre hatott, főleg a csíki vidéken, Gyergyón, Parajdon, Korondon. Többek között Pál Lajos tartotta mesterének, de Antal Imrének, Márton Árpádnak és Gál Andrásnak is voltak hozzá köthető korszakai - tette hozzá Szabó András. A kecske, az ember, a víz és az erdő visszatérő motívumok Zsögödi Nagy Imrénél, akinek munkássága három korszakra bontható. Az ötvenes évekig - úgynevezett organikus korszaka idején - gazdálkodott és festett, az őt a mindennapokban körülvevő állatokat, embereket, hegyeket ábrázolta. 1950-ben politikai kényszerből Marosvásárhelyre került, ahol a szocialista realizmusnak egy nem teljesen tiszta vonulatát képviselte, ott festette meg a Kantint vagy a Cukorgyári munkásokat. Az évtized végére ismét felszabadultan festett, világosabb, színesebb képek kerültek ki keze alól. Szabó András megjegyezte: a Csíki-medence fényviszonyai speciálisak. Mivel gyakorlatilag egy észak-déli fekvésű völgyről van szó, a nap a hegyek mögül csak későn bukkan elő, és ha kissé párás az idő, akkor a napsugarak egyszerre öntik el a medencét. Ezt a különleges fényhatást használta ki Zsögödi Nagy Imre, erre építette képeinek színvilágát, s így kapta a "fénnyel festő" jelzőt. A tárlat - az ötvenes évek kivételével - a kezdetektől egészen a haláláig végig kíséri munkásságát. A hatvan alkotás között ceruza- és tusrajz, fametszet, tempera- és olajkép is látható. A kiállítás ismertetője szerint a Csíkszeredához tartozó Csíkzsögöd művésze 1893-ban született és 1976-ban hunyt el. 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntetették ki. A művész ötvenkét éven át alkotott, műveiből keveset adott el, s élete végén amit tudott, visszavásárolt, hogy lehetőség szerint minden műve közgyűjteménybe kerülhessen. Köz- és részleges magángyűjteményi hagyatéka, amely a vázlatokat és a kész műveket egyaránt tartalmazza, csaknem hétezer darabból áll. Művei az erdélyi és magyarországi közgyűjteményeken túl olyan jelentős múzeumokban is megtalálhatók, mint a velencei és nürnbergi városi múzeum, vagy a londoni Királyi Képtár. A leggazdagabb anyag természetesen a Csíki Székely Múzeumban van, szám szerint 6547 alkotás.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.