Kiss Anna, Sulyok Vince, Petőcz András és Tornai József verseivel, Nagy Koppány Zsolt prózájával jelent meg a Tiszatáj októberi száma, melynek jelentős hányadát a Latin-Amerikához kapcsolódó tanulmányok teszik ki. A "Latin-Amerika messze van?" című részben a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének kutatásaihoz kapcsolódó témákból kap válogatást az olvasó. Latin-Amerika történek kutatása Wittman Tibor professzor 1960-as évekbeli vizsgálódásaitól datálható az egyetemen - tudjuk meg Anderle Ádámtól, a Hispanisztika Tanszék professzorától, aki a bevezetőben Wittman Tibor nyomán arról is szól, hogy bár a magyar kutató nyugat-európai kollégájánál nehezebben jut el a vizsgált földrész levéltáraiba, viszont hazája történetében erősen jelen van a lemaradottság tudata, ami segíti abban, hogy nagyobb empátiával forduljon a kutatott országok felé. A nevezett részben Latin-Amerikában élő magyarokról olvashatunk, megismerkedhetünk egy mexikói írónővel és egy argentin roma íróval, valamint egy legendás perui politikus asszony híres könyvének közép-európai értelmezésével, de ízelítőt kaphatunk Susana Wein - magyar származású mexikói írónő, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró - prózájából is. Természetesen nem maradhatnak el a kritikák sem: a latin-amerikai témához kapcsolódóan "Gondolatok a latin-amerikai valóságról..." címmel Szabó Henriette Éva három könyvről is értekezik. Gyáni Gábor Sándor Iván "A várható ismeretlen" című új könyvéről ír, Benyovszki Krisztián Podmaniczky Szilárd "A Magritte-vázlatok" című munkáját mutatja be, Pécsi Györgyi pedig Vörös László Kányádi Sándor-monográfiájáról ír.