Kunhalmot avatnak Ópusztaszeren

A kun világtalálkozó egyik eseményeként csütörtökön fölavatják a kun települések összefogását jelképező kunhalmot az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

Horváth Gábor

igazgató közlése szerint a csaknem három méter magas dombon

Győrfi Sándor

Őseink címet viselő szoborpárja áll. 1239-ben – a tatárok elől menekülve –

Kötöny

kun fejedelem vezetésével mintegy 40 ezer kun család telepedett le a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén. A kun identitástudat és hagyományőrzés jegyében félszáz település a kiskunsági Kiskunfélegyháza és a nagykunsági Karcag vezetésével konzorciumot hozott létre, amelyhez csatlakozott az emlékpark is – mondta a szakember. A Kárpát-medencébe nomád népként érkező kunok korábbi szállásterületein megfigyelhető volt, hogy keleti tájolású sírszobrokat állítottak. A park

Gubcsi Lajos

adományaként még 2006-ban kapott két kun szobrot, ezeket helyezték el most a kun települések összefogásával kialakított kunhalom tetején, méghozzá úgy, hogy a két alak a Radnai-hágó felé nézzen. A park közepén kialakított 12,39 méter átmérőjű halom megépítéséhez szükséges földmennyiséget – az összefogás jeleként – összesen negyven kiskun és nagykun település szállította Ópusztaszerre. Az avatóünnepség csütörtökön 10 órakor rövid történelmi játékkal kezdődik:

IV. Béla

király és felesége lóháton, jó szívvel fogadja a Radnai-hágón át érkező kunokat – és persze az emlékpark valamennyi vendégét. Ezt követően a kun emléktúra lovasai a halom körül felsorakozva tisztelegnek az egybegyűltek előtt. A rövid ünnepi beszédeket megelőzően

Hidán Csaba

és csapata hadi bemutatóját láthatják a vendégek, majd az ünnepségre érkezett kazah táncosok mutatják be műsorukat. Délután az Igriczek zenekar muzsikáját hallgatja a közönség, a kunhalom körül pedig egész nap kézműves mesteremberek kínálják portékáikat.