Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Háromszoros székely jubileum Szegeden

Háromszoros székely jubileum Szegeden

2009. szeptember 5., szombat
Háromszoros székely jubileum Szegeden
Mihalik Kálmánra, a Székely himnusz zeneszerzőjére emlékezett a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Mihalik Kálmán Alapítvány és a Szegedi Erdélyi Kör szeptember 4-én. Az esemény hármas jubileummal kapcsolódott össze: a zeneszerző tragikusan korai halálának éve egyben a Székely himnusz első elhangzásának esztendője is; a Szegedi Erdélyi Kör pedig megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelhette. A Belvárosi temetőben az orvos és zeneszerző Mihalik Kálmán sírjánál – ahol a napokban járt először székelyföldi delegáció – Gál Imre székely fafaragó, a Mihalik Kálmán Alapítvány elnöke mondott beszédet, melyben felidézte: gyermekkorában az iskolában a Miatyánk után énekelték mindig a Székely himnuszt, így azt hitték, hogy az is imádság. "Valójában az is" – tette hozzá Gál Imre. Az alapítvány elnöke azt is hangsúlyozta: Mihalik Kálmán és Csanády György, a Székely himnusz szövegírója értéket hoztak létre, amely mindaddig él, amíg értéknek számít abban a közösségben, amely számára megalkották.
Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. - Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző. Édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Mihalik Kálmán 1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került. Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett. Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg. Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919). A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált. 1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A rendszerváltás óta népszerűsége növekszik, jelenleg a Himnusz és a Szózat mellett sok politikai, illetve civil szervezet rendezvényén éneklik rendszeresen Magyarországon.
A sír megkoszorúzása után az emlékezés a Megyeházán Gál Imre kiállításának megnyitásával folytatódott, melyhez Zámbó Gézáné, nyugdíjas tanár mondta el gondolatait. Gál Imre alkotásai között a trianoni emlékmű mellett székely kapuk, kopjafák, bútorok, népművészeti fafaragásokat találhatunk, számos munkája díszíti városok köztereit. A művész ars poeticája: a kivágott fa új életre kel, ha megmívelik – hangzott el a megnyitón, melyen a Forgatós Kamara Táncegyüttes, valamint Hegedűs Zoltán és zenekara is közreműködött. A Szegedi Erdélyi Kör megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Nagy Árpád, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke mondott köszöntőt. "Tisztünk és hivatásunk az, hogy előhívjuk mindazokat a hagyományokat és kincseket, amelyek egy ébredő, és reménység szerint izmosodó nemzet minden egyes tagját tudatára ébresztik, hogy milyen mély és robosztus gyökereink vannak kultúrában, szellemben, hagyományban, lélekben, melyre nemcsak üres büszkeséggel, fehér asztal mellett piros borral itatva kicsit megemlékezhetünk, hogy aztán búsan visszamenjünk a hétköznapokba, hanem azt szeretnénk, hogy valóban éltetőnk legyen" – buzdított az elnök. A Szegedi Erdélyi Kört 1989-ben alapították, Pordány László, az MDF egyik alapító tagja és felesége, Csikós Mária kezdeményezésére azok a magyarok, akik 1989 előtt menekültek el Romániából és szerettek volna gyökeret verni Szegeden. Akkor a szerveződés mintegy 200 tagot számlált, ma 40 tagja van hivatalosan. A Szegedi Erdélyi Kör elnöke Gál Imre. A kör 1991-ben Mihalik Kálmán Alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi fiatalok támogatására. Erdélyi Körök Országos Szövetsége jelenleg 23 tagszervezetet számlál Magyarországon, de külföldön ennek többszöröse a szövetségen kívüli székely körök száma. Az elnök elmondta: az idők során ugyan fogyatkoznak a tagjaik, de azért maradtak még "szent megszállottak", akik még nem felejtettek el mindent. Olyan szigetek ezek a körök, ahol még érezhető az erdélyi összetartás. "Több erőt kell venni magunkon is, hogy egymást elfogadjuk és megbecsüljük. Ezenkívül pedig az ifjúság viheti előre az ügyünket, ott találhatunk már inkább halló fülekre, ezért a szövetség meg is célozza azt, hogy nyári táborokat, pályázatokat, versenyeket hirdetve keresi a fiatalok megszólításának lehetőségeit" – mondta el portálunknak Nagy Árpád.
Székely himnusz Erdélyi Körök Országos Szövetsége Szegedi Erdélyi Kör Gál Imre Mihalik Kálmán Alapítvány Mihalik Kálmán Csongrád Megyei Önkormányzat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo