Tiszatáj: Bogárvér és identitás

Móra Ferenc

és

Zalán Tibor

tollából folytatódik a Rab ember fiai - vidám-szomorú játék történelemmel -, most a második felvonást olvashatjuk el. A folyóirat márciusi számában már találhattunk ízelítőt a József Attila-díjas író, film és színházrendező

Horváth Péter

új regényéből, mely a "Bogárvérrel" címet viseli, alcíme - Forgácsok egy fakeresztről -

Simonyi Imre

költő egyik kötetének címe, Horváth Péter az ő emlékének ajánlja munkáját. A korábban megismert kolostori környezet most tágul: az apát megbízásával a főszereplő kémkedni indul... Versekben hozza a megszokott mennyiséget és minőséget az augusztusi Tiszatáj:

Juhász Ferenc, Tőzsér Árpád, Szepesi Attila, Tóth Sándor

és

Hartay Csaba

sorait olvashatjuk. A versek közé rejtve találjuk Horváth Péter már említett prózáját és

Ferdinandy György

"Anyám ládikója" című írását is.

Füzi László

- a Forrás főszerkesztője - "Gondolatok az identitásról - A magyarságtudat megélésének új keretei" című írásában történelmi és kulturális szempontból is vizsgálja az elmúlt húsz évet, és a magyarságtudat nyomait kutatja,

Szőke Katalin

pedig Bulgakov színműveiről értekezik tanulmányában. A szokott módon nem maradhatnak el a kritikák sem:

Tolnai Ottó

"Feljegyzések a vég tónusához",

Milorad Pavic

"Drugo Telo

", valamint Fried István "Aki napjait szépnek szentelé..." (Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből és utókora emlékezetéből) kerülnek könyvszemlére.