Ami szem szájnak ingere, minden megkapható a II. Hungarikum Fesztiválon, a Széchenyi téren. A hagyományőrző kiállításnak az üzenete, ne hagyjuk a múlt értékeit elveszni. Szegeden sajnos az utóbbi időben ez nem valósult meg. Az önkormányzati minisztérium turisztikai szakállamtitkára, Kovács Miklós nyitotta meg csütörtökön Szegeden, a Széchenyi téren a II. Hungarikum Fesztivált. Miközben arról beszélt, hogy a magyar nép méltán büszke a megőrzött hagyományaira, a Tisza túlpartján ledózeroltak egy szegedi hungarikumot, a SZUE épületét. „Fontos, hogy a globalizációban a városok a régmúlt értékeiket megtartsák” – mondta a szakállamtitkár. A tér árnyas fái alatt nyolcvan magyar minőségi terméket előállító kiállító mutatta be portékáját. Kóstolhattak a vendégek szatmári pálinkát, igazi kemencés kenyérlepényt megízlelhették a legfinomabb borokat. Vajda Zoltán kis kemencéjében sütötte a kenyérlepényt, amelynek már az első napon is nagy sikere volt: „Egyetlen titka van ennek az ősi ételnek, a kemencét száraz fával kell felfűteni” – árulta el a dunaújvárosi hagyományőrző fiatalember. Pontosan a fiatalságot emelte ki Süth Miklós is, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára: „A múlt akkor lesz meghatározó az életünkben, ha jelen van az ilyen hagyományőrző rendezvényeken a fiatalság. Már pedig Szegeden itt van a jövő generációja, ezáltal megvalósulhat a cél, a hagyományok közös ápolása” – magyarázta a szakállamtitkár. Az nem lehet kérdés, hogy mit szeretett enni és inni a magyar. Mindezt a pavilonokban láthatja mindenki a vasárnapig tartó fesztiválon. Az már sokkal izgalmasabb, hogy mit etetnek meg vele? Mert, hogy a hagyományőrző fesztiválon néhány pohár bor után ezt is kitárgyalták az emberek. Ferenczi István fogalmazta talán meg a legjobban: „Nemcsak a fesztiválokon kell papolni a hungarikumokról, hanem a hétköznapokon is védeni kellene a magyar termékeket. A magyar mezőgazdaság messze földön híres volt, manapság meg azt látni, hogy a földek nincsenek megművelve, mert nem éri meg parasztnak. Az állattenyésztést visszaszorították. Mi meg esszük a multik által behozott nyugati, tengerentúli kétes eredetű termékeket” – vetett véget a társaság jó hangulatának az idős ember. Bezzeg a szőregi díszkovács műhelyben ütik a vasat. Az emberek szeme láttára készítették a kovácsoltvas használati tárgyakat. Nem könnyű mesterség, de néhányan még művelik az országban. Szegedi féderes kocsival viszont már senki sem jár. Csak a kiállításra hozott belőle egyet Ördögh László. A szekéren egyáltalán nem látszott, hogy 1913-ban gyártották. Köszönhető ez a hagyományápoló tulajdonosnak. Be kell látni, ha ők nem lennének, akkor az ehhez hasonló fesztiválokat sem lehet megrendezni. „Nemcsak egy kiállítást szeretnék adni a vendégeinknek, hanem turisztikai csomagot kínálunk” – mondta a fesztivál szervezője, Elekes Zoltán. Hozzátette: azt szeretnénk, aki ide eljön, az nézzen meg egy előadást a szabadtérin, fürödjön egyet Mórahalmon, látogasson el a Móra Ferenc Múzeumba, nézze meg a szikvíz kiállítást, egyen jó hallét, egyáltalán ismerje meg Szeged és környékének értékeit. A következő Hungarikum Fesztiválnak az lesz a fő célja, hogy mindez megvalósuljon” – fejtette ki Elekes Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.