Vándorkiállítás: A moldvai csángók évszázadai

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület vándorkiállítását csütörtökön nyitották meg Algyőn.

Gonda János

megyei önkormányzati képviselő nyitotta meg csütörtök Algyőn a faluházban azt a kiállítást, mely a magyarság legkeletibb népcsoportjának történetét, kultúráját mutatja be. 1996-ban, a millecentenárium tiszteletére „Moldvai magyarság évszázadai"

címmel kiállítást szerveztek a Magyarok Világszövetségének székházában, hogy a Magyarországtól elszakadt nehéz sorsú moldvai csángómagyarok se maradjanak ki a honfoglalás 1100 esztendős évfordulójának ünnepléséből. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület

kiállítása még 1996 nyarán elindult vándorútjára, s bejárta szinte az egész maradék Magyarországot. A Kárpátok keleti karéjától keletre, a Szeret folyó és mellékfolyói völgyében, az egykori Etelközben élnek a moldvai csángók. Történelmünk évszázadai során politikailag és földrajzilag sohasem tartoztak a történelmi Magyarországhoz, de Moldva középkorban a Magyar Királyság hűbérese volt, így a 13. századtól különböző okok miatt folyamatosan odatelepített vagy odamenekülő magyarok egyházi és politikai védettséget élveztek, s betagolódtak a Moldvai Fejedelemség társadalmi, gazdasági szerkezetébe. A 15. századtól, a Magyar Királyság három részre szakadását és Moldva török fennhatóság alá kerülését követően az ott élő magyaroknak egyre többet kellett szenvedniük a hadak pusztításaitól, nyelvi és vallási elszigeteltségük miatt. A 19. században létrejött Romániában az erősödő vallási és politikai nacionalizmus másodrendű, elnyomott és jogfosztott állampolgárokká tette őket, ami a kommunista diktatúra idején az elviselhetetlenségig fokozódott. 1990 után életükben jelentős változások következtek be, s bár anyanyelvű oktatásra csak kis részben, vallásgyakorlatra pedig csak a templomokon kívül van módjuk, érdekérvényesítő szervezeteket hozhattak létre, az Európai Tanács is pozitív módon foglalkozott velük, elismerve anyanyelvük és hagyományaik értékét. „Azt hiszem, hogy a világ legelhagyatottabb kisebbségének nevezett csángómagyarság mindannyiunk számára példa lehet. Példa arra, hogyan őrizzük meg értékeinket, nemzeti identitásunkat, hagyományainkat. Ahogyan a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke,

Domokos Pál Péter

kérte előadása hallgatóitól, most én is azt kérem önöktől, hogy legalább gondolatban gyújtsunk meg most egy gyufát, és amíg az elég, addig gondoljunk együtt a világ legelhagyatottabb kisebbségére, a legkeletibb magyar népcsoport tagjaira, a moldvai csángómagyarokra" - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a tárlatot Algyőn Gonda János. A moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró magyarországi embereket összefogó, 1990. szeptember 27-én bejegyzett,

Lakatos Demeter

szabófalvi csángó költő nevét viselő Kulturális Egyesület fő célkitűzése és feladata az egykori Etelközben élő csángók történelmével, népéletével, sorsával foglalkozók összefogása, tevékenységük összehangolása, csángók művelődéstörténeti értékeinek széles körű megismertetése, segítése. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, szobrokat és emléktáblákat állítanak, Csángó füzeteket adnak ki, megjelentették névadójuk, Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő 19. századi moldvai magyar nyelvemléknek számító verseit.