Különleges Sprok-bútorok a Móra-múzeumban

Sprok Antal szoborbútoraiból ’Fából faragott világom’ címmel nyílt kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban július 3-án, pénteken. A különleges, félig szobor-, félig bútoralkotásokat bemutató tárlat érdekessége a kifejezetten a szegedi kiállításra elkészült két méter hetven centiméter magas antilop-szoborbútor - tájékoztatott Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense.

Július 3-án különleges lények költöztek a Móra-múzeumba: gazellák, majmok, tevék, komédiások, pénztárosok, szerzetesek népesítik majd be a Kultúrpalota kiállítótermét - mindannyian szoborbútorban megformázva. A szoborbútorok

Sprok Antal

belsőépítész alkotásai, különleges, bútorfunkcióval rendelkező szobrok: fiókos gazellák, polcos pulykák, vagy éppen padként szolgáló tevék. Sprok Antal a nyolcvanas években a csongrádi bútorgyárban tervezőként dolgozott, majd lakótelepi garázsában nyitotta meg első saját műhelyét. Később Budapesten, az Operaházban volt műterem-vezető, majd az 1990-es évek végén kezdett el szoborbútorokkal foglalkozni. Az elnevezés is tőle ered, egy kölni bútorkiállításra készülve fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy „kentaur-jellegű”, azaz egyszerre szobor- és bútorjellegű alkotásokat készítsen. Volt már kiállítása Finnországban, Franciaországban, Németországban és Svájcban is. A különleges humorú, egyedi iróniájú szobrok mind fából készültek, és az alkotó különösen odafigyel arra, hogy megmunkálás után is megőrizzék eredeti jellegüket, „egyéniségüket”. A Móra Ferenc Múzeumban huszonöt ilyen szoborbútor kerül kiállításra, köztük egy igazi különlegesség: Sprok Antal, a múzeum nagy belmagasságához igazodva egy két méter hetven centiméter magas antilop szoborbútort készített kifejezetten a szegedi kiállításra. A Würth Szereléstechnika Kft. által támogatott tárlatot július 3-án nyitotta meg

Geszti Péter

, ahol a szegedi kortárs balett táncművésze,

Finta Gábor

és

Gőz László

harsonaművész is közreműködött - tudatta a sajtóreferens.