Ásatás: Temetők, kemencék, vermek és egy honfoglaló vitéz

A 451. számú, Csongrádot elkerülő út régészeti lelőhelyeinek megelőző feltárása 2008. július 29-én indult, csaknem párhuzamosan az M43-as autópálya hasonló munkálataival. A feladat elvégzésére a megyei múzeum a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal kötött szerződést, de már a szerződéskötés pillanatában látta a múzeum, s ezt írásban jelezte is a feleknek, hogy az útépítéssel veszélyeztetett 7 db régészeti lelőhely nyomvonalba eső része legalább 3-4-szer nagyobb lesz, mint ahogy azt, az ásatásokat megrendelő fél tervezte - fogalmazott

Béres Mária

, a feltárás vezető régésze, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója. 2008-ban 4 régészeti lelőhelyen, közel 36 ezer négyzetméteren végeztek feltáró munkát, 2009-re maradt egy kisebb lelőhely, a szentesi út mellett található 87-es számú, továbbá az apró nyomvonal-módosítások helyén a kiegészítő feltárások és két lelőhely az elkerülő út középső szakaszán. „A Csongrádot elkerülő út ásatásai szakmai-tudományos szempontból több meglepetést is eredményeztek. Egyrészt sokkal kevesebb temetkezést találtunk, mint ahogyan azt a Kettős-halmi, ill. a Vendel-halmi lelőhelyek érintése miatt vártuk. Így fennáll a veszélye, hogy a temetőrészletek majd a kivitelezési munkák során kerülnek elő, az útépítést és a régészeti munkát is megnehezítve" - beszélt a munka nehézségeiről a régész. Másrészt - noha nagyon sok eltérő jellegű (például állattartó, házas, vermes, belső telekes, műhelyes) szarmata településrészletet tártunk fel -, gyakran örülhettek a szakemberek vidékünkön ritka korszakok települési emlékanyaga előkerülésének is. Így több újkőkori és rézkori településrészlettel, házzal, gabonás veremmel ismerkedhettek meg. Napvilágra hoztak kora bronzkori, a Makó-kultúrába tartozó kemencét, műhelygödröt, késő középkori magányos település maradványát. „A legszebb szarmata emlékanyag a 87. lelőhelyen bukkant fel, ahol számos bizonyítékát találtuk meg az ott élő barbárok és a rómaiak élénk kereskedelmi kapcsolatának. Reméljük, 2011-ben egy szép kiállítással és kiadvánnyal zárhatjuk a 451-es elkerülő út területén végzett munkánkat" - összegzett Béres Mária. Az elkerülő út ásatásaival párhuzamosan végezték és végzik a mindszenti és a felgyői kerékpárutak által veszélyeztetett lelőhelyek, valamint több kisebb-nagyobb beruházás miatt szükségessé vált helyszínek megelőző feltárást is.

175 cm magas honfoglaló vitéz íjjal és lóval

A Szeged-Öthalom (Szeged V. homokbánya) művelésre szánt területe közel 81.000 m

²

. Az ásatás kezdete (2009. június 8.) óta eltelt több mint egy hónapban körülbelül 20.000 m

²

-nyi terület humuszolását végezték el - tájékoztatott egy másik ásatásról

Paluch Tibor

, a Móra-múzeum régésze. A 2009. áprilisában elvégzett próbafeltárás alapján már sejteni lehetett, hogy a kijelölt felület újkori beásásokkal erősen bolygatott. Ez elsősorban az 1879-es árvizet követő munkálatoknak, illetve a II. világháború utáni szovjet katonai jelenlétnek köszönhető. „Az eddig feltárt közel 2 hektáros területen 130 régészeti jelenséget figyeltünk meg. Az objektumok időrendileg a felső paleolitikum és a késő középkor vége közötti mintegy 20 ezer éves időszakot ölelik fel" - mondta el a szakember. A terület legkorábban lakott időszaka a felső paleolitikumra tehető. Erre utal az a kb. 5 méter mélységben rejlő barna színű, mintegy 35-40 cm vastag réteg, amelyet faszén minta alapján keltezhettünk. Jelenlegi ismereteink szerint ez a mintegy 24 ezer éves réteg tette az öthalmi területet világhírűvé és védetté. A feltételezett település a bánya K-Ny-i irányú gerincétől délre, a lankás dombokon kerülhet a felszínre, ennek feltárása később kezdődik. A feltárt területről előkerült egy kora vaskori úgynevezett preszkíta (Kr. e. 9-8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz. Ennek mellékleteként három bronzgombot és a homlok közepén - talán egykori fejpánt díszeként - bronz veretet figyeltek meg a régészek. Ebből az időszakból az egykori település nyomait is megtalálták - magyarázta a régész. A következő korszakot a területen a honfoglalás időszaka jelenti, mely korból egyelőre egy észak-déli tájolású honfoglaló magyar vitéz sírja került elő. A közel 175 cm magas férfit íjával, tegezével (benne a nyílvesszőkkel), lovával és annak szerszámaival együtt temették el. Megfigyelhetőek voltak öltözetének és mindennapi viseletének darabjai is (ezüst varkocsszorítók és gyűrűk, vascsat). A terület legkésőbbi lakott időszaka a késő középkorra keltezhető. Ebből a korszakból több különböző méretű és funkciójú gödröt, néhány nagyméretű kerítőárkot, kutat és műhelyként értelmezhető épületet bontottak ki. A feltárás vége előreláthatólag október közepére várható - tudatta Paluch Tibor.