Kultúra

Közönségtalálkozó: A Balta és a befogadás

Közönségtalálkozó: A Balta és a befogadás

2009. április 9., csütörtök
Közönségtalálkozó: A Balta és a befogadás

„Balta a fejbe" - április 17-től ez a darab várja majd a Kisszínházban a nagyérdeműt. Mit rejt az érdekes cím, mit vár színész és rendező, miért érdekes ez a darab - erről és még sok minden másról esett szó a Somogyi-könyvár és a Szegedi Nemzeti Színház közös közönségtalálkozóján, melyen a darab két főszereplőjét, Barnák Lászlót és Schlanger Andrást, illetve Tasnádi Csaba rendezőt, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját is kérdezhették az érdeklődők.

A „Balta a fejbe" beharangozójában posztmodern művet ígér, a Shakespeare-féle nyelvi világ és mai szleng egymásra vetülését. A főszereplő, Richárd (

Barnák László

) felbérel két bérgyilkost, hogy öljék meg a felmenőit, hogy ezáltal hozzájuthasson a családi örökséghez - a sajátos történethez egy újságcikk adta az ötletet

Lőrinczy Attilána

k, a darab írójának (

a darab teljes szövege elérhető a MEK honlapján!

). Tragikomédia, szocio-komédia az újgazdagok világában, egy külvárosban; véres történet sok humorral és páratlan nyelvezettel.

Hogyan kerül a balta a fejbe?

Lőrinczy Attila a budapesti Nagykörúton sétálva egy ékszerbolt kirakatában meglátott egy balta alakú fülbevalót. A történethez innen szerezte a címet a szerző, elgondolkozva, hogy hogyan kerül a balta a fülbe... - Kaposváron „Balta a fülbe" címen ment az előadás, ezzel is kifejezve azt a fajta kemény világot, amiről szól a történet. A „Balta a fejbe" díjnyertes volt a Budapesti Önkormányzat drámapályázatán. Máté Gábor rendezésében mutatta be a darabot a Katona József Színház Kamrája 1998-ban, majd Balta a fülbe címmel 1999-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház tűzte műsorára (rendező: Réthly Attila), ez az előadás megnyerte a legjobb stúdiószínházi előadás díját.

Elbaltázott életek

Barnák László elmondta, egyáltalán nem új keletű a kapcsolata a darabbal, hiszen látta mind a két korábbi előadást Kaposváron, illetve a Katona József Színház Kamrájában is. Szerepéről úgy nyilatkozott: Richárd azt érzi, hogy anyagi értelemben mindent megkapott a családjától, csak figyelmet és szeretetet nem, mert az újgazdag család azzal foglalkozott, hogy felépítse a „birodalmát", és nem maradt idő a gyerekkel való foglalkozásra. Ezáltal Richárd sokkal fogékonyabb lesz a bosszúra, a sértegetésre, a gúnyolódásra, vagy arra, hogy hisztériázva fejezze ki, hogy a világ a rossz; és nem veszi észre, hogy ő maga tehetne valamit az egész helyzet megoldása érdekében, de mégsem teszi meg, hanem ujjal mutogat mindig valaki másra.

Megint csúnyán fogunk beszélni..."

A darab Apikáját alakító

Schlanger András

hozzátette: a mű szereplőinek mindene megvan, de nincsenek emberi értékeik: sem kultúrájuk, sem nyelvük, sem erkölcsük. A színész azt is elmondta: a jó színház mindig véleményt alkot arról a világról, amelyikben létrejön. A darab nem „klasszikus" színházi élményt ígér. „Megint csúnyán fogunk beszélni, meg kicsit véres is lesz. De egy darab témája, társadalmi közege, azok az érzelmek, amiket ábrázol nem minősítik önmagában a darabot - ami érdekes: a színész játéka és maga a történet, amit elmesélünk, amely az életet ábrázolja, tehát vannak benne csúnya dolgok is - ez a tragikomédia" - reagált egy nézői kérdésre a színész.

Minden darabot úgy kezdenek próbálni, hogy azzal örömet szerezzenek a nézőnek. Nem azért mutatják fel a társadalom önnön képét, hogy elborzasszák a nézőket, hanem hogy a - katarzisnak megfelelően - a sok tragédiát közösen átélve, azon nevetve, feloldottabban, vidámabban, jobb kedvűen menjen haza a közönség, elgondolkodva, hogy milyen a világ - így összegzett Schlanger András.

Elvarázsolt kastély és görbe tükör

„Ha mindegy vágyunk teljesül, akkor valóban egy tragikomédiát fog látni a közönség, olyan darabot, amely beteljesíti a színház klasszikus funkcióját, hogy görbe tükröt tart az embereknek, a társadalomnak. És mint az elvarázsolt kastély termei, olyan ez a darab is: mikor az ember belenéz a tükörbe, vissza is hőköl, de föl is nevet" - mondta

Tasnádi Csaba

rendező, aki azt is hozzátette: Lőrinczy Attila szövege ezért is igazi remekmű. Humor és fekete humor, pénz, agresszió, szeretetlenség, reflektálás a társadalmi problémákra - mint például a fiatalkori öngyilkosságra, depresszióra való hajlamra - ezt kínálja a darab, melyhez - éppen a megszólaltatott témák miatt - feltüntetik a "16 éven aluliak számára nem ajánlott" jelzést. Schlanger András elmondta, a klasszikus és a - „Balta a fejbé"-hez hasonló - elgondolkodtató darabok közötti vitában mindkét oldalnak igaza lehet, hiszen ez ízlés kérdése. Egy olyan városban azonban, ahol egy színház van, ennek az egynek mindent nyújtani kell: a hagyományos darabok mellett az elgondolkoztató, más nyelvi regiszterben megszólaló műveknek is érdemes helyet kapniuk.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.