Márciusi Tiszatáj: Petőfitől a délszláv prózáig

Ismét sokszínű tartalommal jelentkezett márciusi számában a Tiszatáj: versek, könyvrecenziók és a megszokott tanulmány mellett a mai délszláv prózába is bepillantást nyerhetnek, akik kezükbe veszik a folyóirat ezévi harmadik számát.

A gazdag kínálatból csak néhány írást emelünk ki. A számot

Juhász Ferenc

A gyermekkor csontváza című rövid írása nyitja. Külön figyelmet érdemelnek

Pintér Lajos

versei, akinek legújabb verseskötetét „ezüst" címen a magyar kultúra napján mutatták be Kecskeméten, a Tiszatájban pedig két könyvkritika is foglalkozik a csokorba fogott költeményekkel, az egyikük az „(ön)értelmezés lehetőségeit", a másik pedig „filológiai kalandot" lát az új kötetben. Verseket olvashatunk még Ágh Istvántól, Marno Jánostól, Dobozi Esztertől, Petőcz Andrástól és Lanczkor Gábortól.

Horváth Péter

Bogárvérrel - Forgácsok egy fakeresztről című regényéből olvashatunk részletet, melyben az énelbeszélőt egy nem minden zökkenőtől mentes kolostori bevásárlásra kísérhetjük el. A mai délszláv prózából

Bora Cosic

és

David Albahari

írásai mellett regényrészletet találunk

Mirko Kovac

és

Milenko Jergovi

c tollából. Mirko Kovac Tükörváros című részletében egy "szerelmi kalandra" invitálja meg az olvasót, a körülmények beszédesek: egy boszorkányos nagynéni, egy harmincéves menyasszony(jelölt), aki kedvesét leginkább magyar néven, Attilának szólítja. A szerző regénye egyébként - melyből a részlet olvasható - több díjat is elnyert már, és a tervek szerint a 2009-es Ünnepi Könyvhétre magyarul is megjelenik a Magvető Kiadó gondozásában. Milenko Jergovic regényrészletének első soraiban 1943-at írunk, a tizenöt éves Ruta Tannenbaum egy marhavagonba kényszerítve utazik - Lengyelországba...

Tverdota György

tanulmányában a Nyugat két útjáról értekezik,

Mózes Hubától

pedig

Dsida Jenő

kötetből kimaradt verseiből kapunk válogatást, a költő érett korszakából. A márciust mindig áthatja a nemzeti ünnep: az Osiris Kiadó gondozásában megjelent

Kerényi Ferenc

:

Petőfi Sándor

élete és költészete című könyvéről is alapos, elemző kritikát olvashatunk

Alföldy Jenőtől

a folyóirat márciusi számában: a szerző Petőfi élete és költészete mellett kitér a korszakolásra és egyéb módszertani kérdésekre is.